MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1985. március 2-3.

1/17. ő. e. Pártértekezlet. 1-122. • 1985. március 2-3. - A megyei pártértekezletet előkészítő anyag: - - Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának jelentése a megyei küldöttértekezletnek a XII. kongresszus óta végzett munkáról. 21-97.

Az épitőanyagipar termelése meghaladja a 3 Md Ft-ot. Az elmúlt években meggyorsult az ágazat fejlesztése. Ennek eredményeként javult a eement-, tégla-, burkolólap-, homok- és kőellátás^ Megyénkben befejezéséhez közeledik a téglaipar rekonstrukciója. Az elavult téglagyárakban 1981-ig befejeződik a termelés, helyükbe uj és rekonstruált üzemek lépnek /őrbottyán, Abony/. A megnövekedett igények miatt két uj kavicsbánya - évi kapacitásuk 1 millió m

5 - megnyitása vált szükségessé. A cementtermelés jelentős bázisán, a Cement- és Mészmüvek váci gyárában, a tervidőszakban a környezetvédelmi beruházásokra kellett a figyelmet fordítani, ugyanakkor megkezdődött a gyár teljes rekonstrukciójára való felkészülés. • Az elmúlt években gyorsan fejlődött a tanácsi és szövetkezeti ipar. Növekedésük dinamikája évente lo % feletti volt. Termelésük értéke meghaladja a 6,5 Md Pt-ot. Termékszerkezetüket a sokszínűség jellemzi. A korszerüsitésben rugalmasan reagáltak az igényekre. Tevékenységükben a nagyvállalati kooperáció, a fogyasztási cikkek termelése, a lakossági szolgáltatások és az exporttermelés dominál. A szövetkezetek a bedolgozói hálózat fejlesztésével, korszerűsítésével több, mint 4ooo fő inaktiv munkaerőt foglalkoztatnak. A tanácsi üzemek tervszerű összevonása eredményeként ma már a vállalatok szervezete, tevékenységi köre kialakult. A szövetke- . zeti és tanácsi ipar egységei döntően korszerű kis- és középüzemek, amelyek élnek adottságaik előnyeivel. Jövedelmezőségük tartósan az átlag feletti. A növekvő követelmények, az ágazatok konkrét fejlesztési feladatai a termelési szerkezet átalakításának gyorsítását tették szükségszerűvé. A gazdasági egységeknek az anyagok, az energia, az eszközök és a munkaerő jobb hasznosítására, az importot ellensúlyozó exportképességre kell felkészülni. A termelési szerkezet átalakítása magába foglalja a termékstruktúra folyamatos, szelektív korszerűsítését, a gyártás, a gyártmányok színvonalának a külpiaci kereslethez jobban igazodó fejlesztését. E munkát több vállalatunk már a IV. ötéves terv során megkezdte, de tömeges méretűvé az V. ötéves tervidőszak második felében vált. A feladatok végre-