MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1971. augusztus 17.

Napirend: - 1. A munkások eszmei, politikai helyzete. A munkaerkölcs és a munkaerő-gazdálkodás fő problémái Pest megye ipari üzemeiben. - - Jelentés. 9–29.

/Pl. -Nagykörösi Konzervgyár, Dunakeszi Járműjavító Vállalat, Mechanikai Müvek./ Megyénk nagyobb ipari és épitőipari üzemeiben vizsgáltuk a vállalati munkaerőgazdálkodás körülményeit, hatékonyságát". Tapasztalataink szerint alvállalatok nagy része megalapozatlan, irreális létszámtervet készit, ami indokolatlanul növeli a munkaerő igényt. A létszámtervek túlméretezése és nem teljesíthetősége egyrészt csökkenti a gazdasági vezetők felelősségérzetét, a színvonalasabb üzem és munkaszervezéssel, valamint a műszaki fejlesztéssel szembeni igényét, érzékenységét, másrészt növeli a feszültséget a munkaerő kereslet és kínálat között, ami fokozza a munkaerőmozgást és romboló hatása van a szocialista munkaerkölcsre. A létszámtervek készítésénél sok a becsült elem. így pl. az időbérben dolgozó munkások létszámát a darabbéresekéhez történő viszonyítással, vagy becsléssel állapitják meg. A normaóra szükséglet alapján számitott munkáslétszám tervezésénél a teljesítmények változásával nem mindig számolnak. Figyelemreméltó, hogy egyre több színvonalasan vezetett vállalat, vagy üzem vezetői ismerték fel e jelenségek káros következményeit, és konkrét intézkedéseket tettek a munkámégjavítására. A rendelkezésre álló munkaerő kapacitás eredményesebb hasznosítása érdekében pl. szervezett létszámiátcsoportosítást hajtottak.végre többek között a Mechanikai Müveknél, a Pestvidéki Gépgyárban stb. A munkaerő megszerzéséért folytatott "küzdelemben" több területen egészségtelen bérkonkurencia alakult ki. Ebben a"vonatkozásban kedvezőbb helyzetben vannak a szabad árkategóriával gazdálkodó kisebb üzemek, mert nagyobb az "R" alapjuk s magasabb bérszinvonalat tudnak kialakítani, mint a nagy ipari üzemek közül azok, ahol rögzitett, vagy behatárolt áras termékeket állitanag elő, s emellett kevés a realizálható nyereség, szűkösek a bérfejlesztési lehetőségek. A feszült munkaerőhelyzet, a felgyorsult munkaerőmozgás, a bérlicitáció, a munkafegyelem lazulásához vezetett. A létszámhiányra való hivatkozással a munkafegyelem ellen vétőkkel szembem a vezetők nem éltek kellően a felelősségre vonás eszközeivel.