MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1969. április 1.
Napirend: - 2. Jelentés a megyében működő szövetkezeti szövetségekről. - - Az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodásának tapasztalatai, továbbfejlesztésének lehetőségei. 28–36.
MSZMP Pest megyei Bizottsága "Szigorúan bizalmas!" Készült: 3o példányban AZ EGYSZERŰBB MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK GAZDÁLKODÁS ÁN AK TAPASZTALATAI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A megyében 1968 végén 2o termelőszövetkezeti csoport, 15 szakszövetkezet gazdálkodott 83 ezer kh földön, 12,5 ezer taggal. Az egyéb mezőgazdasági társulások /méhészeti, kertészeti, baromfitartási, házinyúl tenyésztői, galambtenyésztői, stb./ száma 128 volt, közel 5 ezer taggal. A termelőszövetkezeti csoportok termelési profiljára a szántóföldi növénytermelés és az állattenyésztés, mig a szakszövetkezetekre a gyümölcstermelés /málna, szamóca, őszi barack/ a jellemző. Ezeknek a termelési ágazatoknak felelnek meg a természeti adottságok is. A mezőgazdasági társulások tagsága nagyrészt nem mezőgazdasági főfoglalkozású lakosok szövetkezése. Az egyszerűbb szövetkezetek /tszcs-k és szakszövetkezetek/ a tsz-szervezés idején és az azt követő években alakultak, főleg a kedvezőtlen termőhelyi területeken. Területi részesedésük és az általuk termelt egyes termékféleségek volumene igen jelentős adabasi, szentendrei és a budai járásokban* A dabasi járásban a termelőszövetkezeti csoportok, a budai és a szentendrei járásokban pedig a szakszövetkezetek a dominálok. A budai járásban az egyszerűbb szövetkezetek a mezőgazdasági terület 2o,2 %-án, a kertnek mintegy 8o %-án, a szőlőnek 5o %-án, a gyümölcsösnek 34 %-án gazdálkodnak. A szobi és a szentendrei járások szakszövetkezetei termelik a megye málna és szamóca felvásárlásának mintegy felét. A termelési arányok mutatják e szövetkezetek gazdasági és politikai jelentőségét®
