MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1969. április 1.

Napirend: - 2. Jelentés a megyében működő szövetkezeti szövetségekről. - - Az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodásának tapasztalatai, továbbfejlesztésének lehetőségei. 28–36.

-2A megyei Párt Végrehajtó Bizottság, jelentőségüknek megfelelően többször foglalkozott az alacsonyabb tipusu szövetkezetekkel, legutóbb 1965 januárjában. A VB-határozat óta az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek jelentősen fejlődtek a közös nagyüzemi termelés megalapozásában és fejlesztésében. Jellemzői ennek: - ahol a természeti adottságok lehetővé tették - kialakították a nagyüzemi táblákat, azokon az alapmunkálatokat közösen végzik. A közösen müveit terület a termelőszövetkezeti csoportokban az összes területnek mintegy 51 %-a, a szakszövetkezetekben mintegy 3o %-a. - Az egy kh. közös területre számitott beruházott és a tiszta vagyon - lényegében állami támogatás nélkül - 1964-hez képest a tszcs-kben több mint kétszeresére növekedett /4448.-Pt/kh/, a szakszövetkezetekben a közös és a beruházott vagyon növekedése mintegy háromszoros /3184»-Ft/kh/, a tiszta vagyon növekedése pedig valamivel több mint a kétszeres /2o92.~Ft/kh/. A közösből származó árbevételek 5o %-kal haladta meg az 1964. évit • Az egyszerűbb szövetkezetekben a közös nagyüzemi gazdálkodás megalapozása lényegesen gyengébb mint a termelőszövetkezeteké. Például a tszcs-k közös területének 1 kh-jára számitott közös vagyon 39»6 %-kal, a bruttó jövedelem 60,2 %-kal, a beruházott vagyon pedig 67,4 %-kal kevesebb mint a termelőszövetkezetekben. Ennek okai: a tagok viszonylag kevés Összegű vagyoni hozzájárulása és a termelőszövetkezeteknél hátrányosabb hitel- és beruházási ártámogatás. 1968, január 1-től a termelőszövetkezetekkel azonos elbírálásban részesülnek a beruházási ártámogatásban és hitéLezésben. Ennek realizálásához azonban saját erő szükséges, ami változatlanul korlátozott mennyiségű ezekben a szövetkezetekben.