MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. január 25.
Napirend [Kibővített ülés.]: - 1. Kiinduló irányelvek a gazdaságirányítási rendszer reformjára című központi anyag vitája. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–40.
B i r ó Ferenc elvtárs /Pest megyei Biz.mg,oszt^vez/ A reformtervezetet-megelőző kritikai elemzés-, a mechanizmusnak valóban.átfogó elemzését adja gazdasági módszereiben, aminek alapja kihat azokra az irányelvekre, amelyek hosszú 'évre meghatározzák, hogy milyen módszerrel szervezzük gazdasági tevékenységünket. Meglátásom szerint az irányelvek helyesen tükrözik a feladatokat, amelye ket ezen a területen meg kell oldani: Né gy témával kivánok foglalkozni: 1./ Termelőszövetkezetek vállalatszerű gazdálkodásának erősité-sével 2./ Termelőszövetkezetek szakirányításának fejlesztésével 3./ A pártmunka módszereinek néhány kérdésével 4./ Termelőszövetkezeti tagok anyagi ösztönzésének fokozásával. Az irányelv megítélésem szerint helyesen kimondja, hogy a termelőszövetkezeteiméi a szövetkezeti jelleg megtartása mellett erősiteni, fejleszteni szükséges a vállalat-szerü gazdálkodást és törvényesen kell érvényesíteni az önálló elszámolást és önigazgatás elvét. A szövetkezeti gazdálkodás szintén nagy jelentőségű, annál is inkább mert .jelenleg a szövetkezet gyakorlatában ez a probléma nem tisztázódott. Ez a tisztázatlanság negatívan hat-ki. A megfogalmazás szerint ugy szól,, hogy a szövetkezet megtartása mellett kellé erősiteni a gaz_ dálkodást. Megítélésem szerint a vállalati gazdálkodás erősitése mellett lehet ezt megvalósítani. Erősebben kell munkálkodni a szövetkezeti élet fejlesztésén is. Ugrásszeróen felvetődik a szövetkezeti gazdálkodás erősitése, annak kérédése, hogy miként igyekszünk ráhatással lenni a szövetkezetekre, hQgy a szövetkezeti tagok érezzék, hogy tulajdonosai is annak. Erezzék és gyakorolják az ebből fakadó feladatokat és jogokat, amely eddig nincsen teljesen a helyén. A termelőszövetkezeti vezetőknek jelenleg Gödöllőn van egy tanfolyama.-. Itt felmerült, hogy a vállalatszerű gazdálkodás erősitése és fejlesztése ellentétes tendencia, a kettő nem egyeztethető össze, mert a vállalati gazdálkodás fejlesztését akadályozza a szövetkezeti demokrácia és a szövetkezeti élet. Nincsen lehetőség, hogy a vállalatszerű gazdálkodást erősítsék.' Hasonlóan ugy vetik fel, hogy a vállalatszerű gazdálkodás nem teszi lehetővé a szövetkezeti demokrácia fejlesztését. A mi megítélésünk szerint és a jó termelőszövetkezetek gyakorlata szerint alátámassza, hogy a kettő együttesen hozhatja meg a legjobb Eredményeket. Ha számbavesszük azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek jól,gazdái- kodnak azt tapasztaljuk, hogy a legötbb tsz.-i élet fejlesztése is a megfelelő helyen áll és lehetőség nyilik a vállalatszerű gazdálkodás erősitésére, fejlesztésére. Szeretném elmondani, hogy az önköltség, mint a vállalatszerű gazdálkodás főbb mutatója nagyon gyerekcipőben jár. Az elmúlt időszakban több tényezőt megvizsgáltunk, ami negatívan hat az eredményekre. Azt tapasztaltuk, hogy a tsz-ek vezetése"a ráfordítással nem gazdaikodik jo gazda gondosságával. A tsz—ek többsége több millió Ft-ot kény- elen fizetni, mert nem tervszerűen használja fel a villamösenergiát.
