MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. január 25.
Napirend [Kibővített ülés.]: - 1. Kiinduló irányelvek a gazdaságirányítási rendszer reformjára című központi anyag vitája. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–40.
Lehetőség nyilik, hogy a központi elgondolás érvényesítését ne az államhatalmi szerveken keresztül tudjuk érvényesíteni, hanem saját központi centralizált szerveken keresztül . Az állami felügyelet szempontjából azért válna nagy jelentőségűvé, hogy tisztázódjanak a munkaterületeket, akkor nem fordulhatnának elő olyan esetek, hogy agyanahnak a személynek kell elvégezni a termelés szakirányítását, akiknek az állami hatósági feladatokat kell ellátni. Ez szübjektive is kölcsönhatással áll egymásra. És ha az egyik területen végzett távékenysége negatív elemeket tartalmas, a másik ellenőrzési területen ez kihat. A beleszólás egyes tsz-ek ügyeibe nem mindég jár eredménnyel. A gyakorlatban kialakult olyan helyzet, hogy a gyenge tez-ekben az eredményt 31enséget az üzemi vezetők válláról levettük. Azért mert az a több milliós állami segítségé amit a szövetkezet kapna, nem minden esetben odakerül, ahol a természeti adottságok miatt gyengék az eredmények. JSzen a területen is külön javulás érhető el, ha az irányítás, ellenőrzés, az államigazgatási tevékenység bizonyos mértékig külön válik. A pártmunka módszereivel kapcsolatban: A vitákhoz csatlakozva, ennél a témánál nem lát ellentmondást. Az irányelv nem mondja, hogy a pártszervezetek ellenőrizzék a tervek teljesítését, hanem felhívja a figyelmet, hogy a feladat,a pártmunka elvégzésére, ellenőrzésére irányuljon. A pártmunkának hatékonyabbá tétele lényegesen múlik azon, hogy milyen módon szervezzük meg tevékenységünket. Az elöregedés a megye tsz-eiben erőteljesebb az országos átlagnál. Az 5o éven aluli termelőszövetkezeti tagok száma 32.4 ami súlyosabb as,az hogy az elmúlt három év alatt az 5o éven felüli tagok száma 12 %-al nőtt, ez meghaladja az országos átlagot. Ezen tul elég nagy fokú az elszivárgás a fiatalok körében.Milyen okokra, vezethető ez vissza? Nem találják helyüket, számításukat'a tsz-bens, rendezetlen az SZTK. ellátás, a nyugdíj, amely döntő szempontokat képvisel a tsz. tagok életében. Azonkívül a társadalmi megbecsülés sincs meg minden vonatkozásban. Nem egy esetben kell harcot vivni azért, hogy a szövetkezetben munkaegységenként lo..Ft-nál kevesebb előleget ne kapjanak, mert olyan alacsony a felosztható jövedelemrészesedés, hogy nem teszi lehetővé, hogy minimális előleghez juss anak a tagok. Arnig 1961-ben az össztagi részesedés 3,2 %-át tette az alkalmazotti munkabér, várhatóan ebben az évben 28 %-át teszi. Ebből következik, . hogy az alkalmazottak munkabérét a fogyasztási alapból kell kifizetni. Ha az adminisztratív rendelkezés lehetővé tenné, hogy bizonyos zinten biztosítsák a tsz.tagok megélhetését, az alkalmazottositás kisebb mértékben valósulna meg, ezért vélszerü volna a szövetkezetekben olyan munkadíj alapot létesíteni, amelynek ha a tervszerint véve kedvezőtlenebb viszonya miatt alacsony szinten alakithatómki, akkor az állami megsegítés, állami dotáció részét a termelés időszakában használjuk fel és ne a zárszámadáskor. Az SZTK. dolgokat feltétlenül meg kell oldani, s a társadalmi megbecsülést különösen a fiatalok részére biztosítani kell.
