MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1965. október 19.
Napirend: - 1. A termelőszövetkezeti mozgalom helyzete és feladatai. - - Jelentés. 10–38.
A pénzbevételek terén nem lenne különösebb probléma, ha a mezőgazdasági árszint megközelítené a társadalmi munkaráfordítások értékét. Ebben az esetben ugyanis rövidebb-hosszabb átmeneti időszak után a termelőszövetkezetek 6-8 hónapon keresztül saját bevételeikből tudnák megoldani a munkadijak tervezett szintű rendszeres kifizetését. A rövidlejáratú hitelek szerepe még hosszú ideig jelentős lesz Ez részben a termelőszövetkezetek mostani gazdasági helyzetéből, részben a pénzbevételek időszakosságából adódik,, A munkaráfordítás meghitelezése a megkötött szerződések után eddig is jól bevált. E téren azonban további lépéseket kellene tenni: - mindenek előtt a hitelezés körét ajánlatos szélesíteni, /a . betervezett munkákat teljes mértékben meg kellene hitelezni, tehát nem kellene szerződéskötéssel korlátozni a hitelek nyújtás át/, - a hitelezés lehetőségének mértékét is célszerű volna növelni, először 80 %-ra, majd 100 %-»ra a Megítélésünk szerint ugyanis a termelőszövetkezetek általános gazdasági megszilárdulása maga után vonja azt, hogy mind kisebb mértékben.veszik igénybe a rendelkezésükre álló rövidlejáratú hiteleket. Ha viszont valamely tsz. elemi csapás, stb. miatt nehéz gazda-, sági helyzetbe kerül a 80, illetve 100.%-os hitelezési lehetőség n^ey segitséget jelenthet számára* A biztonsági munkadij-alapra akkor Van szükség, ha valamilyen előre nem látható okból az előző forrásokból nem fedezhető a tervezett munkadijak kifizetése. A biztonsági munkadij-alapot a termelőszövetkezetek az üzemben felhasználható munkadij-alappal csökkentett jövedelmükből képezhetik az évek során, egyrészt ugy, hogy megtervezik a biztonsági alap bővítését; másrészt a keletkező többletbevételek egy részét fordítják erre a célra, Célul lehetne kitűzni 0 hogy a biztonsági munkadíj-alap mintegy JO %~át érje el a munkadíj—alapnak.
