MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1964. november 30.

Napirend: - 2. A „tanácsdemokrácia” („szocialista demokratizmus”) érvényesülése a tanácsok munkájában. - - A Pest Megyei Tanács Közlönye. 38–53.

gyalásait a községi tanácsok által választott „ül­nökök" bevonásával folytatja. A társadalmi erők bevonása az eddigi tapasztalatok szerint jelentős nevelőhatást váltott ki és szerepet játszik majd a szabálysértések elkövetésének megelőzésében is. Kedvezően értékelik megyénkben azokat a kezdeményezéseket is, hogy a birtokháborítási eljárásit a községi vb-titkár, a tanács által vá­lasztott soros .,ülnök", valamint az illetékes vá­lasztókerület tanácstagjának bevonásával foly­tatja le. Például Fót községben eredményesnek mutatkozik ez a megoldás. 6. A Hazafias Népfront, a társadalmi és tömegszervezetek helyi szerveivel való kapcsolat A tanácsoknak és szerveiknek a társa­dalmi erők bevonására igen nagy lehetőséget biztosít a Hazafias Népfront, a társadalmi és a tömegszervezetek helyi szerveivel való kapcso­lat elmélyítése a különböző állami feladatok végrehajtásában. Különösen az utóbbi időkben és elsősorban megyei szinten egyre több kezdeményezés tör­tént ilyen vonatkozásban, amelyek eredménye­ként egyre intenzívebb kapcsolat épül ki a ta­nácsok és szerveik, valamint a Hazafias Nép­front, a társadalmi és tömegszervezetek megyei és alsóbb szerveivel az állami feladatok megol­dásában. A megyei tanács és végrehajtó bizottsága különös jelentőséget tulajdonított a Hazafias Népfront szerveivel való kapcsolat kiépítésének. Ebből a célból együttes üléseken tárgyalták meg a tanácsi és népfront-szervek együttműködésé­nek lehetőségeit és feladatait, közösen határoz­ták meg alsóbb szerveik részére e vonatkozás­ban a tennivalók irányelveit. A Hazafias Nép­front megyei bizottságával tartott együttes ülé­sen tárgyalta meg a megyei tanács a megye öt­éves mezőgazdasági fejlesztési és helyiiparpoli­tikai tervét. Az elmúlt évben és idén is a tanácsi és népfront-szervek együttesen szerveztek ver­senyt a községfejlesztési tervek teljesítésére stb. A nőtanáccsal való együttműködés jegyé­ben tűzte napirendre a megyei tanács a megye lakossága kenyérrel és péksüteménnyel való el­látottságának megvizsgálását, és megyei tanács­ülésen való megtárgyalását stb. A már korábban kialakult helyes módszerek továbbfejlesztésének eredményeként egyre szorosabb és szélesebb­körű együttműködés alakul ki a tanácsi szervek és a Hazafias Népfront, a nőtanács, a KISZ stb. helyi szervei között, a jelentősebb személyi és családi események (névadás, házasságkötés, te­metés stb.) társadalmi megszervezésében, a ka­tonai sorozásoknál stb. Ennek következménye­ként ezen állami és társadalmi jelentőségű ese­mények lebonyolításában egyre jelentősebb tár­sadalmi erők vesznek részt. Az alsóbb tanácsi szinteken, a megyei tanács iránymutatásai alapján, szintén javult — álta­lában túllépett az intézményes formákon — a tanácsi szervek és a Hazafias Népfront, a társa­dalmi és tömegszervezetek közötti kapcsolat, különösen a városokban. Például Vác Városi Tanács V. B. munkatervét a Hazafias Népfront városi bizottságával szorosan együttműködve készítette el. Általános hiba azonban még, különösen alsóbb tanácsi szinteken, hogy a kapcsolat kiépí­tése többnyire nélkülözi a tervszerűséget; a vég­rehajtó bizottságok még munkaterveik összeál­lításakor — a tanács- és vb-ülési napirendek megállapításánál — sem támaszkodnak rend­szeresen a Hazafias Népfront, a társadalmi és tömegszervezetek véleményére, annak ellenére, hogy ezt jogszabály is előírja részükre. Több­nyire még az olyan jellegű állami feladatok végrehajtása során sem támaszkodnak kellő mértékben e szervekre, ahol pedig erre nagy lehetőség kínálkozik. Például nem használták ki megfelelően a községfejlesztési tervek eredmé­nyesebb végrehajtásához a KISZ-fiatalok „20 órás társadalmi munka" mozgalmát stb. Nem sikerült eddig széles körben megfelelő együtt­működést kialakítani a tanácsi és tömegszerve­zeti aktívák politikai tömegszervező munkájá­ban. 7. Jogszabálymódosítást igénylő kezdeményezések A jelenlegi jogszabályok hatásköri rendel­kezésének kereteit túllépő javaslatok zöme a községi tanácsok hatáskörének bővítését s jelen­legi irányító, vezető szerepük gyökeres javítását célozza. Ezek a mindenünnen felmerülő javas­latok bizonyítják legjobban, hogy jelenleg köz­ségi szinten van a legtöbb és legégetőbb problé­ma, amelyek gyökerei — a személyi összetétel hiányosságain, valamint a kisközségek speciális kérdéseinek megoldatlanságán felül — az egyre élesebben jelentkező s a tsz-községek viszonyai között minden eddiginél súlyosabb akadályként felmerülő hatásköri kötöttségek. A választott népképviseleti szervek hatás­körének és közéleti súlyának növelését célzó javaslatok: Általános vélemény, hogy növelni kell a tanácsok és szerveik hatáskörét személyi, gaz­dasági és igazgatási jellegű ügyekben. így: a) Az eddiginél nagyobb önállóságot kell biztosítani a tanácsoknak a költségvetési gazdál­kodásban. A költségvetésekben olyan tartalék­keretet kell képezni, amelynek évközi felhasz­5 tl V Urs

Next

/
Oldalképek
Tartalom