MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1964. november 30.

Napirend: - 2. A „tanácsdemokrácia” („szocialista demokratizmus”) érvényesülése a tanácsok munkájában. - - A Pest Megyei Tanács Közlönye. 38–53.

nálásában a tanácsülés teljes önállósággal és kötetlen jogkörrel rendelkezik. b) A községi szakigazgatási szervek, intézmények vezetőit — a közvetlen felettes szakigazgatási szerv előzetes meghallgatása alapján — a községi tanácsülés válassza meg. (Orvos, iskolaigazgató, művelődési otthon vezető, bölcsődevezető, vezető óvónő megválasztása stb.) c) Széles körben vitatják megyénkben azt a — társadalmasítás kezdeti-szakában legdöntőbb — javaslatot, hogy a községi és városi tanácsok állandó bizottságait egyes, méltányosságon és helyi ismereteken alapuló döntések meghozatalára hatósági jogkörrel kell felruházni. Általában oly kérdések eldöntését célszerű és indokolt az állandó bizottságok hatósági jogkörébe utalni, amelyeket fellebbezés esetén a községi (városi) tanács mint testület véglegesen eldönthet. Ilyen ügyek például: adótörlés méltányosságból vagy behajthatatlanság miatt; 12 havi részletfizetési kedvezmény engedélyezése; községfejlesztési hozzájárulás mérséklése, illetőleg elengedése; kórházi ápolási költségek mérséklése vagy elengedése; rendszeres szociális segélyezésre és közgyógyszerellátásra igényjogosultak körének megállapítása; SZTK-biztosítás keretébe nem tartozó anyák csecsemőkelengyeigénylésének elbírálása; lakáskérelmek elbírálása; gáztűzhelyek kiutalása stb. Alapvető előfeltétele az áb-hatáskörök növelésének, hogy sor kerüljön nem tanácstagok bevonására áb-tagokként. A legjobb szakemberek, tekintélyes dolgozók közreműködése nélkül eredménytelen volna az áb-hatáskörök növelése. d) Számos, községi szintről, valamint városokból felkerült javaslat szerint helyes volna a tanácstagokat igazgatási feladatokkal, például bizonyos hatósági igazolások kiadásával megbízni. Általában olyan tényt és körülményt igazolhatnának, amely választóik életkörülményeire vonatkozik, tehát amelyeknek igazolása — külön vizsgálat nélkül — helyi ismereteken alapulhat és amely igazolás helyben kerülne felhasználásra. (Pl.: együttélés, családfenntartás, segélyre jogosultság stb. igazolása.) Eredményes lenne a tanácstagok bevonása minden, választókerületüket vagy annak lakosságát érintő hatósági eljárásba, mint például helyszíni szemlék stb. Általában szükséges növelni a tanácstagok közéleti szerepét. A községi (városi) szakigazgatási munka színvonalának, hatékonyságának emelése érdekében kialakítandó új szervezeti formákra, társadalmi szervekre vonatkozó javaslatok: a) A községekben és városokban megoldásra váró kérdés a szabálysértési bizottságok megszervezése. Az idevonatkozó javaslatok szerint a szabálysértési bizottságok hatáskörébe tartozna a községi (városi) tanács rendeletében meg6 állapított szabálysértést elkövetőkkel szembeni eljárás, továbbá a kisebb jelentőségű szabálysértési ügyek intézése. (Például köztisztasági, mezei, tűzrendészeti, társadalmi együttélés szabályainak megsértésével kapcsolatos szabálysértések elbírálása stb.) b) A kisebb jelentőségű építési hatósági ügyek intézése jelenleg rendkívül túlterheli a járási szakigazgatási szerveket. Általános vélemény a megyében, mind az alsófokú választott szervek, mind az érintett építési szakigazgatási szervek részéről is, hogy — nagyobb községekben — az ilyen ügyeket a községi tanácsok végrehajtó bizottságai mellett szervezendő műszaki bizottságok hatáskörébe kellene utalni. A javasolt községi műszaki bizotságok gyorsabban és megalapozottabban tudnának eljárni kisjelentőségű építési ügyekben. c) Járási és városi szinten a vb szakigazgatási szervezetében tervszakigazgatási szerv nem működik. Az érintett tanácsszinten felvetődött javaslat szerint szükséges lenne a járási és városi tanácsok végrehajtó bizottságai mellett, a terület legjobb szakembereiből, tervbizottságot szervezni. A bizottság feladata volna a megyei tervekhez szükséges előmunkálatok, előtervezések stb. elvégzése, továbbá a kommunális, kulturális beruházások, valamint a helyiipar-politikai célkitűzések összehangolása, illetve kidolgozása. Ez a szerv a végrehajtó bizottság szakmai tanácsadó testülete lenne. Megyei szinten is jelentősen emelné a tervmunka színvonalát, ha a vb mellett társadalmi erőkből tervbizottság működne. d) A termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti tagok között felmerült vitás ügyek jelentős része a járási (városi) tanácsok végrehajtó bizottságainak hatáskörébe került. A gyakorlati tapasztalatok szerint az ilyen panaszügyek jelentős része helyszíni tárgyalások alkalmával mindkét fél számára megnyugtató módon és törvényesén elintézhető. Ebből kiindulva, több város és járás részéről felvetődött az a javaslat, hogy szükséges lenne a járás és városi tanácsok végrehajtó bizottságai mellett a termelőszövetkezetek közgyűlésein választott küldöttekből egyeztető bizottságot szervezni. Csak olyan ügyeket kellene a városi, illetve járási tanács végrehajtó bizottsága elé terjeszteni, amelyekben az egyeztető eljárás nem vezetne eredményre. Ez a társadalmi szerv tehát jelentős mértékben mentesítené a járási és városi tanácsok végrehajtó bizottságait a sok egyedi ügy elbírálásával járó túlterheltségtől. Az ügyek zömében eddig helyi ismeretek hiányában formális volt a döntés. Ebben a vonatkozásban is javulna a helyzet, mert a vb már az egyeztető eljárás helyszínen feltárt részletes adataira támaszkodhatnék, és érdemi, megnyugtató határozatokat tudna hozni.