MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1964. november 30.

Napirend: - 2. A „tanácsdemokrácia” („szocialista demokratizmus”) érvényesülése a tanácsok munkájában. - - A Pest Megyei Tanács Közlönye. 38–53.

A kongresszusi irányelvekben meghatározott elvi iránymutatások tükrében kell értékelnünk tanácsszerveink eddigi tevékenységét a szocialista demokratizmus kiszélesítésében, valamint a társadalmi erőknek az államigazgatási munkába való bevonásában, különös figyelemmel az eddigi kezdeti eredményekre és a további lehetőségekre. * I. A fejlődés eddigi tapasztalatainak értékelése 1. A tanácsülések irányító és tömegmozgósító tevékenysége A megyei tanács egyre inkább az állami és a tömegszervező munka vezető szervévé válik. Az elmúlt időszakban távlati tervekben határozta meg a megye gazdasági és kulturális életében megvalósítandó legfőbb feladatokat. A megyei tanácsülés távlati terveket fogadott el a megye mezőgazdaságának, helyi iparának, város- és községfejlesztésének, kulturális életének sitb. feladatairól. A megyei tanács a tömegszervezési módszerek javítása érdekében az elmúlt időben több iránymutatást adott az alsóbb tanácsszervek részére is. Például meghatározta a tanácsok és szerveik, valamint a Hazafias Népfront helyi szerveinek együttműködésére vonatkozó irányelveket; megszervezte a megyei tanácstagok járási és városi csoportjait; megalkotta a községfejlesztési tervek végrehajtására végzett társadalmi munka szervezéséről, méréséről és erkölcsi elismeréséről szóló tanácsrendeletet; ideiglenes bizottságának jelentése alapján megtárgyalta a Nagykátai Járási Tanács államhatalmi és tömegszervező tevékenységét s a tapasztalatokat általánosította valamennyi járási tanács számára stb. A megyei tanács irányító tevékenységét azonban még most is gátolja az az alapvető hiányosság, hogy határozatai végrehajtását még nem sikerült széleskörű tömegszervező és ellenőrző munkával biztosítani. A végrehajtás szervezésében és ellenőrzésében még most is elenyészően kevés a megyei tanács állandó bizottságainak és tanácstagjainak, valamint a mozgósítható társadalmi erőknek az aktív közreműködése. A járási tanácsok főleg a jogszabályok és megyei iránymutatások keretei között gyakorolják államhatalmi funkciójukat. Irányító tevékenységük jelentős fogyatékossága, hogy határozataik nagy részét az apparátussal kívánják végrehajtatni. Például a Nagykátai Járási Tanács 1961. évi határozatainak 57%-ában a hivatali apparátus részére adott feladatokat, míg a többi 43% zöme az alárendelt végrehajtó bizottságok tennivalóit írta elő. A járási tanácsok irányító tevékenységének további fogyatékossága is abból ered, hogy a határozatok végrehajtásának megszervezésében és ellenőrzésében sem támaszkodnak bizottságaikra és tanácstagjaikra. Ennek következményeként járási szinten nem fejlődött kellően a társadalom közvetlen ellenőrzése az igazgatási tevékenységben. A Nagykátai Járási Tanács az elmúlt évben csak egy ízben adott a tanácstagok számára meghatározott feladat végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, valamint társadalmi erők bevonására vonatkozó feladatot. A lakossággal közvetlenül kapcsolatban álló alapfokú tanácsok közül: a városi tanácsok, a jelenlegi hatáskörök korlátai között, egyre inkább eleget tesznek a tanácstörvényben meghatározott irányító, vezető feladataiknak. Működésükre mindjobban jellemző a tanácsdemokrácia szélesebbkörű érvényesülése. Ez jórészt a városi állandó bizottságok önálló, a megnövekedett új követelményeknek megfelelő hatékonyabb működésében, a népfronttal, valamint a tömegszervezetekkel való együttműködés elmélyítésében és a városi tanácstagok fokozódó aktivitásában jelentkezik. A városi tanácsok munkájában határozott törekvés és sokoldalú, célszerű kísérletezés tapasztalható a társadalmi erők bevonására és az új tanácsi munkastílus kialakítására. Pl. Vác Város Tanácsa az október 25-i ülésen helyi vonatkozásban meghatározta azon ügyek körét, amelyekben a városi szakigazgatási szervek — a hatósági döntés előtt — kötelesek az illetékes városi állandó bizottság véleményét kikérni. A községi tanácsok tevékenységének eredményesebb kibontakozását — a minimális hatáskör és a gazdasági eszközök hiánya, helyenként a községi vezetés alacsony színvonala mellett — alapvetően gátolja, hogy a községi tanácstagok jórésze passzív. Az elmúlt évben a községi tanácstagok minimálisan 57,6, maximálisan 63,7 százaléka jelent meg a tanácsüléseken. Ugyanebben az évben 98 községi tanácsülés volt határozatképtelen. A jelenlegi helyzetben a községi tanácsülések jórésze nem képes ellátni a helyi társadalmi és gazdasági vezetés feladatait. Ehhez csak a községfejlesztés területén rendelkeznek kellő