MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1964. november 30.

Napirend: - 2. A „tanácsdemokrácia” („szocialista demokratizmus”) érvényesülése a tanácsok munkájában. - - A Pest Megyei Tanács Közlönye. 38–53.

önállósággal és hatáskörrel. Ma még számos helyen a havonkénti tanácsülések megfelelő, szakszerű előkészítése is problémát okoz. 2. Az állandó bizottságok működése a jelenlegi tanácsciklusban általában javult. Ennek ellenére meg kell állapítani, hogy a jelenlegi jogszabályi rendelkezés keretei között az állandó bizottságok munkáját mindezideig nem sikerült megfelelő tartalommal megtölteni. Még az ilyen szempontból viszonylag legjobb 1961. évben is csak a kötelező áb-ülések 44%-át tartották meg. Különösen a járási és községi állandó bizottságok jelentős része érdemleges tevékenységet nem fejt ki. Olyan községünk is van, mint pl. Mogyoród, ahol az állandó bizottságok még ebben az évben ülést sem tartottak. Az alapvető hiba feltétlenül az, hogy az állandó bizottságok jórésze még a jogszabályok által jelenleg meghatározott feladatokat sem látja el és az adott lehetőségeket sem használja ki. A községi állandó bizottságok jórészének nincs aktívahálózata, vagy ha van, az rendkívül szűkkörű. Ez a helyzet a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága által adott iránymutatások óta sem javult kellő mértékben. Kétségtelenül akadályozza az áb-tevékenység kibontakozását — a kiforratlan munkamódszerek mellett — a tanácsok jelenlegi összetétele is, amely nem ad kelij lehetőséget megfelelő szakértelemmel rendelkező áb-tagok kiválasztására. Hozzájárul a nehézségekhez az is, hogy a jelenlegi jogi szabályozás nem teszi lehetővé külső szakértők áb-tagként való bevonását, az aktívahálózatban való közreműködésüknek pedig nincs kellő társadalmi megbecsülése és súlya. Mindezek okai pl. annak is, hogy nem működik a mezőgazdasági állandó bizottságok nagy többsége, bár ezt az új helyzet feltétlenül megkövetelné. Az állandó bizottságok működéséről eddig ismertetett általános kép azonban már nem egységes. Minden tanácsszinten tapasztalható számos, előre mutató kezdeményezés. A gyakorlat részben az adott jogszabályi kereteken belül marad, részben túllépi azt. Az adott rendezés keretén belül is mind szélesebb körben vesznek részt az állandó bizottságok, különösen városokban és nagyobb községekben az igazgatás konkrét munkájában, főleg méltányosságon és helyi ismereteken alapuló döntésekben, A kedvező tapasztalatok alapján egyre inkább terjed a megyében az a gyakorlat, hogy az állandó bizottságok az államigazgatási hatóság döntése előtt állást foglalnak. Nagykőrösön, Cegléden, Vácott, Abonyban, Gödöllőn és több községi tanácsnál rendszeressé vált, hogy a szakigazgatási szervek nem döntenek községfejlesztési hozzájárulás, adó, kórházi ápolási díjak mérséklése, elengedése, illetőleg részletfizetések engedélyezése, továbbá lakáskiutalások sorrendisége, szociális otthonba való beutalás stb. tárgyában az illetékes állandó bizottság állásfoglalásának kikérése nélkül. Az esetek túlnyomó többségében az állandó bizottság állásfoglalásának ügydöntő jelentősége van. Gyakorlati tapasztalataink szerint az állandó bizottságok aktív közreműködésének, jelentőségének és súlyának növelése a legdöntőbb lépés jelenleg az államigazgatási munka társadalmasításánali kezdetén. Különösen döntő kezdeti lépés ez községi és városi tanácsainknál. 3. A tanácstagok választókerületi tevékenysége A tanácstagok tevékenységének legfőbb formái a beszámolók és a fogadóórák. A tömegkapcsolat e formáinak fejlesztésében az elmúlt évek folyamán egyes, kimagasló eredmények ellenére sem tudtunk előrehaladást elérni. 1959-ben a tanácstagok 51%-a, 1960. és 1961. években mindössze 47%-a tett eleget beszámolási kötelezettségének. A tanácstagi beszámolók tömegmozgósító ereje a hiányosság ellenére is jelentős. Például 1959. és 1960. években a megye felnőtt lakosságának több, mint 20%-a jelent meg a különböző szintű tanácsok tagjainak évente kétszer tartott beszámolóin. A fogadóórák vonatkozásában sem kielégítő a helyzet. Például az elmúlt két év átlagában a megyei tanácstagok 45, a járási tanácstagok 51%-a tartott fogadóórát. A községi tanácstagok kis községben nem tartanak fogadóórát. Jelenleg elsősorban a községfejlesztési tervek. végrehajtásának eredményein mérhető le a tanácstagok tömegszervező tevékenysége. Kétségkívül jelentős sikernek számít — s elsősorban tanácstagjaink szervezőmunkáját dicséri —, hogy 1960-ban a megye lakossága 11 millió forint értékű társadalmi munkát végzett és ezen belül mintegy 50 000 társadalmi munkás 86 000 társadalmi munkanapot teljesített. 1961. évben kimagasló társadalmi munkáért 1047 lakos kapott kitüntető jelvényt a megyében, annak ellenére, hogy a jelvények megszerzése igen magas követelményekhez volt kötve. Tények igazolják tehát, hogy a meglévő kiválasztási, felkészültségi stb. problémák mellett is — konkrét feladatok esetén — a tanácstagság többsége aktív. A megyében kibontakozó új kezdeményezések, a tömegeknek az állami munkába való bevonását célzó újszerű kísérletek is ilyen kedvező tapasztalatokat hoztak. Amilyen mértékben fokozódik a tanácstagok bevonása az államigazgatási eljárásokba és hatósági döntések meghozatalába, olyan mértékben növekszik a tanácstagok aktivitása, önkéntes közreműködése a tanácsi igazgatásban. Kedvező tapasztalatok alapján szélesednek az olyan kezdeményezések, mint például a Pilisvörösvári Községi Tanácsé, ahol a szakigazgatási 3