MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1963. szeptember 30.
Napirend: - 2. Jelentés az állattenyésztés fejlesztésére hozott intézkedések végrehajtásáról, a téli takarmányozás kilátásairól. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 17–22.
keltek-e, hogy olyan irányba fejlesszék az állatállományt, mint amit az állsmi tervek előirnak. Helyesen szervezik e meg a területi elhelyezést, hogy ott legyen baromfi tenyészet, ahol a legmegfelelőbbek azadottságo, ami növeli az anyagi érdekeltséget. 2./ Takarmányozás. Jó állattenyésztést sehol nem tudtak még kifejleszteni, ha nem volt megfelelő takarmányozás. 3./ Megfelelő épület. 4./ Rendezett állategészségügy. 5./ Tenyész állatállomány jobb kihasználása. 6./ Szakképzettség. Ha eltudjuk érni, hogy a tél folyamán először megyei, utána járási majd tsz-enként vizsgáljuk meg a kérdést egy szép előrehaladást lehet tenni. Itt konkrétan kell a szükséges intézkedéseket megtenni. Pest megyében a közgazdasági adottságok olyanok, hogy lehetővé teszi a gyorsabb állattenyésztést a kenyérgabona, a szőlő-gyümölcs telepités mellett, ahol a célkitűzések világosak. Néhány példát mondanék el, ami azt jelenti, hogy fontos az intenziv állattenyésztés. Baromfinál 1 db. tyúk tojáshozama jelenleg 8o-9o db. Egy db. tojás előállításához 21o gramm abraktakarmány szükséges, ha 12o db. a hozam. De ha csak 8o db. ahhoz már 4oo gramm szükséges. Azon kell törekedni, hogy a jelenlegi hozamot növeljük. Tehenenéknt a jelenlegi tejhozam 2ooo liter, ha 3ooo liter lenne 5o%-al kevesebb takarmány kellene és 5o%-al kevesebb férőhely és 5o%-kal kevesebb költség. A kocáknál is hajhásszuk a létszámemelkedést. De hiába akarjuk emelni, ha nincs férőhely igy több kocával kisebb hozamot fogunk elérni, több állatot kell takarmánnyal ellátni és kevesebb terméket fogunk előállitani. A feladat itt inkább az, hogy a meglévő állományt intenziven használjuk ki és megszüntessük azt, hegy az állomány 1/4-e megdögöljön. Álltatják magukat a felsőbb szervek is, amikor azt gondolják, hogy a jelenlegi helyzeten a koca-létszám további növelésével lehet segiteni. Azt kell megnézni, hogy a meglévő állománnyal, létszámmal hogyan lehet több hozamot elérni. Uj módon kellene a kérdéshez hozzányúlni, ne kergessünk délibábot. A meglévőt jobban kihasználva kell előbbrejutni. A kocaforgót 1.2 tizedről 1.8 tizedre felemelni, tehát minden koca évenként kétszer malacozzon /ezt a jó gazdaságok meg is teszik / és ez azt is jelentené, hogy 5ól-kal több malacot nyernénk ugyan attól a kocától. Hogy mit jelent ez takarmány és egyéb költségben, azt könnyen ki lehet számitani. A fő súlyt az intenzív kihasználásra kell helyezni, ebben van nagy tartalék a tsz. gazdaság javára, és terméktöbblet a népgazdaság javára. Tehát az a kérésem, hogy a VB. a kenyérgabona vetés terv teljesítése után a tél folyamán indítson egy mozgalmat az állattenyésztés belterjes irányú fejlesztése érdekében. 7