MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1963. szeptember 30.

Napirend: - 2. Jelentés az állattenyésztés fejlesztésére hozott intézkedések végrehajtásáról, a téli takarmányozás kilátásairól. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 17–22.

- 21 ­Jámbor et : A Megyei Tanács Mezőgazd.Osztálya egy meglévő intéz­kedési terv végrehajtásáról ad számot. Sajnos abban a helyzetben vagyunk, hogy az intézkedési tervnek kb. a felét tudjuk csak ér­tékelni. A háztájiról nincs statisztikánk. A közösben az állat­állomány a számok mutatója alapján pozitiven alakul. Azt a követ­keztetést, hogy a megyében az állatállomány helyzete megfelelően alakult levonni nem lehet. Nem ismerjük az adatokat. Azzal kell továbbra is számolnunk, hogy az 1964 évi májusi állatszámlálás olyan adatokat fog mutatni, hogy a megyében az össz állatállo­mány nem emelkedett, jobbik eset lesz, ha nemcsökken. Ami a tsz­ekben és az állami gazdaságokban előrehaladást mutat létszámbeli­leg,az nam pótolja a jelenlegi kiesést. Magyari elvtárs által elmondottakkal teljes egészében egyet kell érteni. Egy ilyen felmérés már megindult, az Egyetemmel együtt készitjük, az év végére lesz kész. A korszerű nagyüzem lerakását akarjuk biztositani. Biztositani kell, hogy a t3z-ek­ben a tervszerinti beállitás még ebben az évben megtörténjen. Jövőre javaslom, hogy az állatállomány beállitását negyedéven­ként ütemezzük a tsz-ekre. Ez fontos azért, mert mindig az év végén jöttünk tudatárs annak, hogy az állatlétszám nem volt meg, amikor már intézkedni sem lehetett. Ez mindenekelőtt a tenyész­állatokra vonatkozik. Biró et : Az állatállomány_csökkenését a háztájinál lehet lemér­ni, ami veszélyt jelent. Ennek oka - az egyéb tényezők mellett az is - hogy a szarvasmarha állatállomány szálastakarmány ellá­tása a háztájiban nem mindig megoldott. Az ezzel járó huza-vonát a tsz. tagok nem vállalják magukra. Ahol pedig megoldott, ott olyan árat szabnak a takarmányért a tagok részére, ami kétségessé teszi az állatok gazdaságos tartását. Ezen a téren segiteni ugy lehet, hogy a rendes áron kanják meg a tsz. tagok a takarmányt. A másodvetésü silótakarmány elég jó. Ezzel pótolni lehet a szar­vasmarha takarmány ellátást is. Alomszalma kérdése: Közeledik a zárszámadás, általában a tsz-ek egy része pénzügyileg ilyenkor zavarban van. Csábitó ilyenkor a ló8.- Ft-os szalma-ár. Félő, hogy ahol nem is indokolt a szalma értékesítése ott is ehhez a megoldáshoz nyúlnak, hogy pénzügyileg biztosítsák maguliat. Intézkedést kellene hozni, hogy ilyen helye­ken is csak a nagyon utolsó esetben folyamodjanak ehhez a megoldás hoz. Cservenka et-nő : A jelentés azokkal a kiegészítésekkel,amit hozzáfűztek az elvtársak elfogadható, megmutatja a téli fel­készülésre történt intézkedéseket. Kialakult a kép, hogy az állami segítséggel, meg a jobb termés-eredménnyel lehetőség van a fejlődésre. Elhangzott olyan javaslat, hogy a vetés után foglalkozzon a VB. az állattenyésztés kérdésével. Ezt feltét­enül napirendre kell tűzni és meg kell állapitani, hogyan lehet gyorsabban előrelépni ebben a kérdésben. Érdemes lenne jól át­tekinteni a megyét, tájegységeket kellene kialakitani, ahol kis fcegitség kell és gyorsabban lehet előbbre menni. Erre feltétle­nül novemberben, vagy decemberben vissza kell térnünk. A szalma problémával kapcsolatosan gyorsan el kell késziteni a mérleget. Ha a mérleg azt mutatja, hogy nagy problémák vannak, jelezni kell, de nem lehet önkényesen megtagadni, hogy nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom