MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1963. szeptember 30.

Napirend: - 2. Jelentés az állattenyésztés fejlesztésére hozott intézkedések végrehajtásáról, a téli takarmányozás kilátásairól. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 17–22.

A sertések résziére összesen 396 ól van. 9.31o férőhellyel, az állomány 19.o43 db. A süldőknél a 98.ooo férőhelyes szállás csak 53.ooo-el van benépesitve. Lehetőséget ad a takarmánykészlet még 4o.ooo férőhely benépesítésére. Szilágyi elvtárs kérdéséhez, hogy sok az elhullási szám. Sajnos ez igaz. A mi megyénk a többi megyéhez viszonyitva országos viszonylatban a z elhullási arányban a harmadik helyet foglalja el. Meg kell jegyezni, hogy ez a nagy elhullási szám az apróbb állatokból tevődik össze, amihez hozzájárul a téli fiaztatásból keletkező elhullási százalék is. Biró elvtársnak válaszolva: A gép elegendő. 3oo hold be lett takaritva. ll.ooo hold másodvetésü muhar és köles volt, ami plusz termést hozott. 2.5ooo hold silókukorica van. Hozzászólás Magyári et

: A tsz-eknél sok ideiglenes épület van az állatok elhelyezésére. Ezekben a szerfás épületekben igen szükséges a jó almozás. Sok elhullás azért van, mert nem tudtunk megfelelően almozni. Amikor tervbe vették a Cellulózgyár építését igen komoly észrevételeket tettünk azért, hogy szalmából akarnak cellulózét gyártani, amikor ugy is kevés a szalma. 18o.-Ft-ot fizetnek 1 q. szalmáért ez elég csábitó a szövetkezeteknek, de véleményem szerint a jó gazdaságok nem fognak szalmát még ezért az összegért sem eladni. Véleményem szerint helyes lenne egy mérleget késziteni, hogy az iparnak szükséges szalmát megtudjuk adni, de meg kell nézni, hogy honnan visszük el, hogy ne szalmahiányos helyről vigyünk el, mert akkor még 3oo.-Ft-os szalma ár sem fizeti ki azt, ha az állatok elhullanak. A jelentés világosan mutatja, hogy a megye mezőgazdaságán belül az állattenyésztés nem áll jól, azt is lehet mondani, hogy rosszul áll. Olyan üzemekben, ahol fejlett az állattenyésztés, ott magas a szinvonal. Tehát ugy is lehet mondani, hogy amikor sikerült a megyében az állattenyésztést magas fokra fejleszteni, akkor fog a tsz. gazdálkodás és az egész mezőgazdaság magas szinvonalon állni. A világon akár melyik országot nézzük, vagy a megyében akár melyik szövetkezetet, ahol az állattenyésztés jó ott magas a szinvonal. Ilyen a ceglédi "Vörös Csillag" tsz,, a nagykátai "Magyar-KoreaiBarátság" tsz. Az a javaslatom, hogy a kenyérgabona vetés terv telje3itése után a Megyei VB, és a Megyei Tanács az első téli hónapokban vegye kézbe az állattenyésztés kérdését. Az állattenyésztés fejlesztésének meg vannak a közgazdasági feltételei, szakmai feltételei is. Időszerű lenne megvizsgálni az állattenyésztés helyzetét és ennek megfelelően konkrét intézkedéseket tenni az előrehaladásra. Az állattenyésztés fo alapjai az alábbiak: 1,/ Anyagi érdekeltség: Itt nemcsak az üzemek anyagi érdekeltségét kell nézni, hanem az üzemen belül dolgozókét is. Figyelembe kell venni, hogy egyeznek-e az állami célkitűzések a megyei célkitűzések a tsz-ek anyagi érdekeltségével, Erde-