MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1963. április 29.

Napirend: - 1. Jelentés az iskolareform végrehajtásának tapasztalatiról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–6.

Dr.Magyari elvtárs ; Magam részéről a jelentést jónak tartom. A megyeben nagy a tanulási kedv. Még nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk a továbbtanulás biztosítására. 1./ Teljesen fel kell számolnunk az analfabétizmust. Lehetetlen állapot, hogy a megyében 2o,ooo-nél több az analfabéták száma. Van olyan közösség a megyében, ahol a 3° éven aluliak 5o %-a nem tudja még a nevét sem leirni. Ennek megszüntetését központi kérdéssé kell tenni. 2./ A tanitoknak a tanitás helyén kell lakniok. Ellenkező eset­ben elszakadnak a falutól, nem ismerik a környéket, gyerekeik otthoni körülményeit, szociális helyzetüket. 3./ Törekedni kell arra, hogy a tehetséges falusi fiatalokat ne fosszuk meg a továbbtanulás lehetőségétől. Szerettessük meg velük a falut. Nyolc megyében felméréseket végeztünk arra vonatkozólag, hogy az 5-8 éve végzettek milyen mértékben maradtak Pest megyében. A helyzet megyénkben a legrosszabb. Felnőtt oktatásnál igen fontos a szakmai képzésben való rész­vétel. Arató Andrá s et: A középiskolákban a tanulók 8o %-a tagja a KISZ-nek. Általában a középiskolákban a nevelő testület segiti a KISZ munkáját. A megyében 4-6,ooo fiatal van, akik nem végezték el a 8 ált. iskolát. Ezt a problémát azonban magunk erejéből megoldani nem tudjuk. A Megyei Tanács Művelődési osztályával közösen olyan tervet kellene kidolgozni, hogy konkréten felmérnénk, kik azok nem végezték el a 8. osztályt és valamilyen formában hozzásegí­teni őket a továbbtanuláshoz. Ma tusek elvtárs : A jelentés sok értékes anyagot ölel fel. Fel­adatüTnkat azonban jobban meg kellene határozni. Ez a téma ugyanis PB. elé kerül, és arra kell törekednünk, hogy a PB. tagok figyelmét sokkal szűkebb területre irányitsuk, megje­lölve a teendőket. Az anyagban több dolog van, amely kimaradt a jelentésből, így pld. meg kell emliteni a tanulók leterhelését a társadalmi munkával. Megengedhetetlen, hogy egy-egy rendezvényen túlnyomó többségben gyerekek vegyenek részt a felnőttek helyett. A jövőre vonatkozóan meg kell nézzük, be tudjuk-e vezetni a 12 tantermes oktatást. Rendelkezünk e megfelelő tanerővel és tan­termekkel. Hogyan hat a beiskolázás tsz-einkre? Az 5o-es évek elején sok parasztgyereket kivontak az iskolából azért, hogy az otthoni munkákban segitsenek. Akkor azonban a törvény is csak 14 évig irta elő az iskola kötelezettséget. Ma már ez megváltozott és 16 évig kötelező az oktatás. A munkás­szülőknél már nem, de a paraszt szülőknél még mindig tapasztal­ható, hogy sok helyen kiveszik a gyerket az iskolából. Sok a megyében a gyógypedagógiai tanulók száma. Meg kell nézni hogy miből adódik ez. A politechnikai oktatással kapcsolatosan vannak problémák. Sok helyen nem a szakmunkát ismertetik meg a gyerekekkel, hanem különféle kisegitő munkákkal bizzák meg őket. így hát nem tudják elsajátítani a tanterv szerint előirott anyagot. Ez nem szakmai előképzés. Biztositani kell a gyerekek részére olyan szabad te­rületet, ahol megfelelő szakképzett pedagógus irányitása mel­lett nyugodtan dolgozhatnak. A műhelygyakorlatot és az iskolát szoros egységbe kell hozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom