MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. március 20.

Napirend [Rendkívüli ülés.]: - 1. A Pest Megyei Párt-végrehajtóbizottság egyes tagjainak munkamódszerével kapcsolatos problémák megtárgyalása, illetve az 1961. március 13-ai végrehajtó bizottsági ülésen kezdődött vita befejezése. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 3–63.

- 5o jött ki, hogy tartsuk magunkat a korábbi VB, állásponthoz. Harmadszor ismét állástfoglaltunk, hogy vitassuk meg. Ennek a nem egyértelmű álláspontnak és a gödöllői járásból elterjedt hírek következtében most már ilyen módszert vezetnek be a járádioz legtávolabb eső részeken, pl. Ceglédi járásba, stb. Pl. a mult héten a monori járásban 2-3 esetben voltam kinn egy tsz-ben, Azt mondta a tsz. elnök, hogy náluk miért nem lehet részes művelés és miért lehet a gödöllői járásban. Ez egy olyan szövetkezet, ahol 33 ft. volt a munkaegység értéke /Gyomron/ mult évben. Értelmes vezetők vannak és melléjük csatlakozik a járás másik 2 jó szövetkezete Péteri és Maglód, melyek jó eredménnyel zírtak. Tehát a monori járás három legjobb szövetkezete a gödöllői tipust akarja alkalmazni. Ebben a kérdésben most sincs egységes, szilárd álláspont, kicsit mi zavarjuk ebben és más kérdésekben az elvtársak fejét /pl. Kovács elvtárs / Múltkor is szóvá-tettem ez a "hozzá érteni, vagy nem érteni a mezőgazdasághoz". Ebben a kérdésben sincs egységs álláspont, uggr érzem, hogy ebben a kérdésben nekem van igazam, amikor azt állitom, hogy igenis a mezőgazdasági termeléshez, a nagyüzemi szervezéshez érteni kell és nem lehet azt mondani, hogy ehhez nem kell érteni. Horváth elvtárs

? hány embert javasolsz a káderbizottságban, aki nem ért a mezőgazdasághoz, hány iparban dolgozó embert hagysz jóvá? Jámbor elvtárs: Légyszives megkérdezni az iparból jött könyvelőtől, hogy milyen hallatlan nehszségei vannak! Amikor az osztály a váci járás helyzetét ide-hozta, akkor a VB. a mi javaslatunk ellenére ugy határozott, hogy ki kell küldeni üzemekből könyvelőket és azokkal kell a szövetkezetekben lévő problémákat felderittetni és rendet csinálni. Én nagyon becsületesen, a VB. határozata szerint kimentem felkészíteni ezeket az elvtársakat. Később megkérdeztem Still elvtársat, hogy mit tudtak hasznosítani abból, amit az elvtársak felmértek. Still elvtárs azt válaszolta, hogf semmit, - nem tudtak segitséget adni. Másik dolog: egy alkalommal, amikor tsz. elnökök többen jöttek be a megbízólevelük átvételére, Horváth elvtárs, aki lelkesítette őket elmondta, ho®r a mezőgazdaságban különösebb dolog nincs, változás a termelésben nem történt, ugy kell csinálni, mint régen. Nem ugy kell csinálni, egészen más problémák jelentkeznek, stb. Miért forszírozom a hozzáértést, vagy nem értést? Ne sértődj meg, rnegci ndom, hogy mi az álláspontom: a Te véleményed az, hogy értesz a mezőgazd' sághoz. /Horváth elvtárs: az / Én ezzel szemben azt állitom, hogy nem értesz ugy, mint ahogyan képzeled. Tovább megyek: amikor mezőgazdaságról van szó, akkor ahhoz értesz, amikor "jogról van szó, akkor ahhoz értesz, amikor közgazdaságról van szó, akkor ahoz értesz, amikor társadalmitulajdonról van szó, akkor ahhoz értesz. 51