MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. január 16.

Napirend: - 1. Jelentés a Csepel Autógyár Pártbizottságának a termelés pártirányításával és ellenőrzésével kapcsolatos munkájáról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–17.

Ezt az intézkedési tervet nem ismeri az egész VB,, először meg kellene vizsgálni, hogy mi az, amit a VB, határozattá tud emelni. Kopácsi elvtárs: Kapcsolódik Király elvtársnak ahhoz a megállapításához, hogy itt a Csepel Autógyárban a pártszervezet az utóbbi időkben - különösképpen az utóbbi évben a termelés irányításával intenzivebben foglalkozik, mint azelőtt. Elmondja, hogy ő pártfunkciót is tölt be, igy nem akar erről tul sokat beszélni. Vannak náluk a pártirányitó és ellenőrző munkának komoly nehézségei és ezekben a kérdésekhea most nem mint gazdasági vezető, hanem mint pártfunkciós szól hozzá* Mint mondja: az Autógyár e^yes üzemrészeinek megtekintése után láthatták az elvtársak, hogy evről-évre szembetűnő fejlődés van és annak dacára, hogy ehhez komoly beruházásokat, komoly eszközöket - nem beszélve a szerszámgyárról - nem kapnak - ezek a változások a Csepel Autógyár kollektiv munkájának tudhatók be. Pl, lehet látni a motorgyárban látszólag rendetlenül leépített gépeket. Ez gyakorlatilag u^y néz ki, hogy körbe épitették le a 4 gepet, egy asszony áll középén és irányitja a munkát. rJ?ehát belső szervezesen alapuló változás sok van a gyárban, Normarendezésről: Ez egy elég kényelmetlen feladat volt, féltek tőle, mert már a mult ev novembereben is rendezték /egyesek fel is vetették, hogy 3 havonként van normarendezés?/. Egybehangzó volt az a megállapítás, hogy elértek a motorgyárban ahhoz a ponthoz, amikor már nem lehet a technológia lényeges változtatása nélkül normát késziteni. Itt van a pártszervezet tekintélyének a kérdése: 196o-ban egyre inkább felvetődnek az üzemekben egyszerű emberek részéről olyan követelőző problémák, hogy szerszámokat, berendezéseket kérnek. Az emberek jó nagy részét a pártszervezet tanitotta meg politizálni, s az is igaz, hogy a pártszervezetnek köszönhető, hogy a dolgozók nagy része saját magáénak érzi a gyárat, ez megmutatkozik abban is, hogy akár-milyen nehezen, de végrehajtották a normarendezést és azt követően egyetlen ember sem jött a pártszervezethez panaszkodni a motorgyárban. Egy teendő van, hogy most már jól kell szervezni a termelékenység növelése érdekében. —t Felveti, hogy a motorgyár 25 millió ft, szerszámgépet kaptak, holott az év,elején arról volt szó, hogy nem lesz pénz gépek beszerzésére. Év vegére mégis lett pénz, de olyan gépeket kaptak, amelyeknek nagy resze nem megfelelő. Egyszerű munkásember teszi szóvá, hogy miért nem olyan gépet küldtek, amire a termelékenység növeleséhez nekik szükségük lenne. Ezt nem tudják megmagyarazni a munkásoknak. Javasolja: előre közölni kell az egyes gyáregységekkel, hogy mennyi pénzt fognak kapni, és majd ők meghatározzák, hogy milyen gépre van szükségük, /ez vonatkozik a gyárra is, / Elmondja, hogy elkészítették a motorgyár 1962-es műszaki fejlesztési tervét, átadták az igazgató elvtársnak. Eszerint szükségük lenne 33 milli forintra /meghatározott gépek, stb. vásárlásához/, s ezzel elérnének 13 %-os termelékenység emelkedést, előzetes óvatos számitások alapján /mely könnyen a duplája lehet/, A célgépesités is a termelékenység emelkedését vinné előre. /