MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. december 19.

Napirend: - 2. Jelentés a fegyelmi úton elbocsátott, javító-nevelő munkára ítélt és büntetésből szabadult személyek helyzetéről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 8–13.

Javasolja: /mivel ők is és a biróság is ugy érzi, hogy jól hajtják, legalább is igyekeznek jól végrehajtani a párt büntetőpolitikáját/ hogy a vizsgálat alapja az legyen: ügyészség is, bíróság is kidolgoz egy anyagot, - mivel nemigen tudják magukról azt mondani, hogy nem jól dolgoznak - a vizsgálathoz jó lenne bevonni szakmai, társadalmi kontrolt, egy csomó, értelmes munkást, kommunistát, hogy hol, melyik kérdésnél tul szigorúak, máshol liberálisak. Ugy gondolja, ez a vizsgálat a számukra csak akkor lenne értékes, ha nem maguk folytatnák. léhát szükségesnek tartaná egy elég nagy számú, külső brigád bevonását. Zajka elvtárs: Véleménye szerint a jelentés igen elemző,az első részt illetően, kevésbbé elemző a terhelő eljárások részében. Elsősorban legsúlyosabb hibának a javitó nevelő munka hihetetlen gyenge arányát látja. Ennek oka: hogy húzódoznak tőle a különböző szervek, - de a felelősséget magukról sem akarja elhárítani. Közel 5ooo ember van, akit pénzbirságra, vagy•felfüggesztett börtönbüntetésre Ítéltek. Van ugyan egy bizottság, de ők főleg számszakilag ellenőrzik, hogy levonják-e a pénzt az emberektől. ítélkezésről: véleménye, hogy a vizsgálat őt fogja igazolni, ugy érzi a vizsgálat nem a liberalizmust fogja feltárni. Bta. 56-osnál egyetért Hadanicz elvtárs által elmondottakkal. Elitélt munkások helyzetéről: az ügyek azt mutatják, hogy ezek általában nem a tőzsökös munkások közül kerülnek ki - jelentős részük faluról került az iparba, esetleg deklasszálódott munkás, stb. Sok-e a szám, vagy kevés: szerinte nem lehet összehasonlitást tenni, mert pl. most nincs 'ceszolgáltatási kötelezettség, fekete-vágás, stb. Horváth elvtárs összefoglalója: Javaslom: fogadjuk el a jelentést és hozzunk intézkedésekre határozatot. A határozatban legyen benne, hogy foglalkoztunk az anyaggal és megállapítottuk, hogy a fegyelmileg elbocsátott dolgozók helyzete teljesen rendezetlen, rendkívül hátrányos, /figyel ambev éve, hogy az elkövetett cselekmény súlya gyakran nem sssuss álla arányban a büntetés mértékével/. Az üzemi pártszervezetek titkáraival -titkári értekezleten meg kell ezt a kérdést beszélni, ugyanezt a szakszervezetek megyei szervei is végig minden szinten tárgyalja meg. Hogy a szakszervezet az üzemben tekintse kötelességének a fegyelmi ügyeket figyelemmel kisérni és a rászorultaknak védelmet nyujtaniamennyiben ugy látják, hogy tul szigorú büntetést akarnak rájuk kiszabni. Oda kell hatni, hogy alkalmazzák üzemen belül a kisebb fegyelmi büntetéseket - párt, szakszervezeti vonalon. A személyzeti osztályok tartsák mindenütt nyilván és a személyzeti emberek is tartsák kötelességüknek ezeknek az embereknek a védelmét. Egyenlőre a mi személyzeteseink arra vannak állítva, hogy hogyan lehet rábizonyítani valakire a hibákat. ITe sajnálja a személyzetis az időt arra, hogy a fegyelmileg elbocsátott ember ügyében felhívjon egy másik üzemet/ hogy alkalmazzák - tőlük azért kellett elküldeni, mert tarthatatlanná vált a helyzete a dolgozók előtt. Tehát ki kell adni a személyzeti vezetőknek is, hogy ezen a téren milyen feladataik vannak.