MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. július 4.
Napirend: - 2. Irányelvek a tsz-ek 1961. évi termelési terveihez. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 7–12.
-s- 0 0ostn •- -ecoa oe Feltétlen szükséges, hogy mi ezt hoszabb időre és lassú átállitással végezzük.. Ezt azért mondom, hogy ífigyáini kell, ne zavarjanak meg bennünket a számok. Hogy mi kimondjuk-e a területet? Akár akarjuk, akár nem, ki kell mondani mert az országunkban nem lehet játszani a dolgokkal, mert eddig lo és loo ezer paraszt alakitotta a vetés szerkezetet és ez egyben jelentette az ország fogyasztó szolgálatát is. Ha nem ragaszkodunk a kialakult szerkezethez, hanem rábizzuk néhány emberre, akkor katasztrofális helyze állna elő. Pl. eddig a vetésszerkezet kialakitásánál nem vették figyelembe a munkaerőt, csak a jövedelmezőséget, 15-2o féle növény kulturát vetettek és majdnem mindenütt, ahol a kukorica kapálás elmaradt, ott zöldborsót szedtek, répát eggyeltek, stb. Feltétlen bele kell avatkozni, megérttetni velpk, és a vetés-szerkezetet ugy kialakitani, hogy a müvelés biztositva legyen. Akik attól félnek, hogy a megyében nincs mód tovább menni bizonyos kultárák termelésében, azok nézzenek körül, és a parlag földeken lehet spárgát, málnát, stb. termelni. Rossz szőlőket, gyümölcsösöket megszüntetni és helyébe nagy hozamot adó növényt beültetni. Egyáltalán nem szabad arra törekedni, hogy- csökkentsük a gabona területet a zöldség javára. A meglévőt meg kell művelni, de azt növelni, az munkaerő kérdése. Ebben az évben figyelembe kell venni, - nagyon messzemenően, tsz-eként, megvizsgálni és semmi en edményt nem tenni - hogy a hozam növelését ne ugy akarjuk elérni, hogy betervezzük, de nem müvelik meg. Mezőgazdasági osztályunk és a tanács nagyon alaposan nézzék meg és nagyon gyorsan, mely területen mit érdemes vetni, hogy az meg is legyen müveive: ősziárpát, vagy kukoricát. Van egy olyan dolog, hogy egyes helyeken annyi árpa termett, hogy nem tudják elhelyezni, ugyanakkor a tsz. tagoknak/az elkészített tervek betartásával / fél kg. árpát adnak munkaegységenként, ahelyett, hogy- megoldanák rugalmasan és adnának több árpát, ezzel elhelyezési probléma is megoldódnají. Ezt is meg kell nézni és intézkedni. Szerintem ezeket a javaslatokat irányelvekként el lehet fogadni. Bizzanak meg az elvtársak 2-3 embert, akik járásonként végig mennek és megnézik: ténylegesen melyik járásban hogyan alakitsuk ki a vetés-szerkezetet és tsz-ek-nként. Ha pl, a dabasi járásban csak 9 <!• kukoricát lehet elérni, árpából viszont 14 q-t, akkor nagyobb mennyiségben árpát vessenek. Mindenhol a szerkezet kialakitásánál figyelembe kell venni a munkaerőt és egyebeket. Jámbor elvtárs: Néhány rész-problémától eltekintve - amit előzetesen kiegészitőjében szóvátett - a tervezettel egyetért, A Horváth elvtárs által szóvátett aggályokat teljesen indokoltnak tartja. Elmondja, hogy a jövő évi tervezésiéi más lehetőségek vannak, mint a 96o-as-ra, Ez évi tervet II, 22,-én hagyta jóvá a PB. és Tanács, akkor már - akár munkaerő, akár gazdálkodás kialakításában - elég késő volt, az őszi munkákat rég elvégezték, stb, Továbbá a tsz-ek jelentős része ez évben kezdett - mint uj tsz. Most már ezek a tsz-ek jövőre bizonyos mértékig tapasztalatokkal rendelkeznek a gazdálkodást illetően. Az uj tsz-ek-ben nem tudtak őszi mélyszántást végezni - ezért a gyom az idén nagyon elterjedt, stb. A PB. határozata arra kötelezte őket, hogy a következő évi tervnél ne változzon a vetés szerkezet, Továbbá az egyes növényeknél a néhány éves átlagot vették figyelembe, - megalapozottan, és a határozatot figyelembe-véve terveztek.
