MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. április 22.

[Az MSZMP Pest Megyei Párt-végrehajtóbizottságának és a Pest Megyei Tanács VB közös ülése.] - Napirend: - 1. Jelentés a megye sertésállományának helyzetéről és az ezzel kapcsolatos feladatok. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. - 2–9.

vosok karöltve megvizsgálnák, melyek azok az egyedek, amelyek továbbtenyésztésre alkalmasak és a tsz.-tagok háztájiban elhelyeznék. A másik javaslat: Felül kell vizsgálni a szerződéskötéseket,hogyan néz ki, mert a tsz.-éknél és a háztájiaknái is vannak ilyen továbbtenyésztésre alkalmas kocasüldők, azokkal a szerződést relbontani. A hus állandó probléma, de a jövő húsellátását is ez komoly mértékben biztosítja. A takarmánykérdéssel kapcsolatban való gazdálkodás rigyelemreméltó intézkedést kiván a jövőben. Megnéztük az üzemterveknek az állam felé történő biztosítását. Véleményünk az, nogy igen nagy mértékben állítottak be az üzemtervbe takarmánygabonat, nemcsak az állam részére, hanem a szabadpiac felé is. A termelőszövetkezetektől több mint 440 waggon takarmánygabonát vásároltunk fel az állam részére az elmúlt évben, sokkal jobb lett volna ebből a tsz.-eknek biztositani a mostani takarmányszükségletet. A szabadpiac relé az a helyzet, hogy a tsz.-ek panaszkodnak, nogy nincs takarmány és előfordul, nogy egyes tsz.-éknél még most is arusitanak takarmanyt. Például a szigetujfalusi tsz., a váci MIGöURIJN tsz. Helyesebb lenne, na a szomszéd termelő szövet kezereknek adnak at ezt és nem feketén értékesítenék. Fekete Sándorné

: na jól értettem, az előttem szóló elvtárs azt mondta, hogy vonjuk ki a süldőket a hizlalás alól és vigyük a tenyésztésbe át. Kérdés, hogy milyen hosszú távra gondolják viszszatartani, egyszeri fiaztatásra? Véleményem az, hogy ez veszélyt rejt magában ha kivonjuk a piacról, ezzel az árak ingadozását és a spekuláció növelését segitjük elö. Horváth András

: Ez a jelentés a tenyésztésről ad képet és ha most nem segítünk a helyzeten, jövőre 50 %-kal rosszabbul fogunk állni. Király László

: Vásárolt süldővel, vásárolt takarmánnyal hizlalni nem lehet ugy, hogy az haszonnal járjon. Ezért a következőket tesszük: a termelőszövetkezetek felé erőfeszítéseket tettünk,hogy a bázist növeljék meg, termeljenek takarmányt, kukoricát. Ma már elértük, hogy terv szerint a kukoricatermelés volumenje nagyobb lesz mint korábban. Súlya is nagyobb lesz. A tsz.-ek saját szükségletére az alapvető takarmányt nem fogják termelni. Az a feladat, hogy a háztáji gazdaságokban a tagok minél nagyobb területen vessenek kukoricát, hogy saját takarmányuk e^részét megtermeljék. Emellett persze a tsz.-eknek jelentős takarmányt keli biztositani saját tagjaik részére ahhoz, hogy a háztájiban lévő ma még jelentős állatallománynak a takarmányszükséglet biztositva legyen. Az a véleményem - és ez javaslatként az anyagban van, - hogy a tszeknek ebben az évben a takarmány természetbeni juttatása során differenciálni kell. A takarmány egyrészét azoknak kell juttatni, akik tehenet és kocát tartanak. Sajtót és minden fórumot ki kell használni arra, hogy a tagok az állami akciótól függetlenül is állitsanak be kocát és borjúját nevelje l'el és ahhoz a szükséges takarmányt biztositsuk. Helyeslem Tatár elvtársnak azt a javaslatát, hogy az állami akciót ki kell terjeszteni az egyéniekre is. Ha az állami szervek fognak rendelkezni kocasüldőkkel, nincs akadálya. Ezzel azonban csak akkor lehet foglalkozni, ha a tsz.-ek és állami gazdaságok igényei ki vannak elégitve. Meg kell kérdezni, hogy mit szólnak ehhez a megrelelő szervek. Az állami gazdaságok