MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. április 22.

[Az MSZMP Pest Megyei Párt-végrehajtóbizottságának és a Pest Megyei Tanács VB közös ülése.] - Napirend: - 1. Jelentés a megye sertésállományának helyzetéről és az ezzel kapcsolatos feladatok. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. - 2–9.

- 5> /o * ÜO t.' vezetőivel, a törzstenyészetek vezetőivel feltétlenül nagyon sürgősen beszélni kell, mégpedig olyan értelemben, hogy meg kell vizsgálni, mennyi az a süldőmennyiség, amit a TEGI keretén kivül tudnak adni. Az állami gazdaságok felé szóvá kell tenni, hogy vizsgálják felül a hízásba beállitott süldőállományt és arra alkalmas kocákat ki kell emelni. Egyébként az Élelmiszeripari minisztérium adott erre vonatkozólag rendelkezést azokra a süldőkre, amelyeket a hizlalás alól kivonnak, a megkötött szerződést fel lehet bontani. Fekete Sándorn

é: Lehet-e azt az utat járni, hogy a kocasüldőket most - amelyek hizlalásra vannak beállitva - egyszeri malacoztatásra vagy többszöri malacoztatásra kivonjuk a forgalomból? Tisztában vagyok azzal, hogy a jövő szempontjából erre szükség van, azzal azonban számolni keli, hogyha a feketeárakat le akarjuk küzdeni, akkor olyan intézkedéseket kellene tenni, hogy apró baromfival kell pótolni azt a mennyiséget, ami a süldőkiesés folytán előáll a húsfogyasztás terén. Király László

: A további sertésállomány szempontjából lesz fontossága annak' az intézkedésnek amit most teszünk. A termelőszövetkezetekben ahogy húzódoznak a sertéstenyésztéstől, kétszer annyit húzódoznak a baromfitartástól. Szabó Károl

y: Ha az a lehetőségünk megvan, hogy a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban bizonyos mennyiségű hízóra berogott de továbbten^észtésre alkalmas sertéseket bebugassuk, akkor reltétlenül van arra Is lehetőség, hogy ezt az egyéni gazdaságok területén is keresztulvigyük. Javaslom, nogy az egyéniek vonatkozásában is dolgozzunk ki szabályokat az uj süldők biztosítása érdekében. Bori ^Rudolf

: A mi járásunkban az a probléma, hogy 15.öí?i? db. sertés van az egyéniek háztájiban. Ebben benne van a tsz.tagoké is. Mintegy i?ooo darabbal csökkent egy év alatt asertésáilomány. Ez azért következett be, mert b-7ooo hold amit eddig a kétlakiak mint tartalékföidet használtak, ez most a termelőszövetkezetek használatába került és igy csökkent a sertéstartás. Ugy néz ki a kérdés, hogy mi az évenként betervezett Z2.000 darab sertéssel megleszünk. A háztáji gazdaságoknál nálunk ugy néz ki a helyzet, hogy a tagoknak nincs takarmányuk és ezért mi a háztájiban nem kívánjuk növelni sem az anyakoc

aállományt, sem a továbbtenyésztést, sem a nizlalást. Dr.Dajka Balázs

: Szö volt arról - amit Tatár elvtárs javasolt ezt a szerzödesi narcot ki kellene terjeszteni az egyéni gazdaságokra is. Az a véleményem, nogy az illetékes kormányszervek felé ennek erdekeben felterjesztéssel keli hogy éljünk. A mérleg, ami előttünk rekszik az 1960.evre vonatkozólag megnyugtató,azonban számolni kell azzal, hogy 1960-bl telén tovább megyünk a tsz. szervezéssel es ez ismételten olyan hatással lesz az egyénieio?e, hogy a még kocaáilomanyban lévő serteseiket is megbizlalják. A szerződéses süldőneveléssel befolyásolnu tudnánk az egyéni gazdaságokat is és a további csökkenést ezen keresztül meg tudnánk akadályozni.