MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. május 25.

Napirend: - 2. Jelentés a Pest Megyei Főügyészség és a Bíróság káderhelyzetéről. - - Jelentés a Pest megyében működő bíróságok káderhelyzetéről. 46–57.

-3> Xyonkival helyezésű u két visszavett biró munkájának jelentkezési formáia./:IX.tábla:/ A származás és az eredeti foglalkozás polgári voltara bírák na gy rés zenél,az idősebb életkor és a Horthy rendszerben szerzett általános és szakmai műveltség a birák egy másik részenél a magyarásója annak,hogy az osztályszemlélet,akár az osztalvidegen bzemelyek tekintetében,akár a már említett lumpen elemek felismerésében es a munkásosztálytól való elhatárolása tekintetében,,valamint a dolgozók súlyosabb természetű botlása tekintetében és végül "a polgári jogviták dialektikus szemlélete tekintetében nehezebben illeszkedik bele a Párt által helyesen megkövetelt osztálypolitika érvényesítésébe . A felvetett hiányosságok ellenére is változatlanul állítom,hogy a bíróságok Ítélkezési munkája általában jó.Állítom azt is.hogy a bíráknak a rendszerrel szemben tanúsított magatartása pozitív,rájuk támaszkodni lehet.2zt mutatja talán az a teny is,hogy lényegében a népbirósági tanácsok megszervezése a megyei bíróságon önkéntes jelentkezés alapján történt. A birák összetétele nemcsak negatívumokat magyaráz.Lz összetételnek vannak olyan pozitívumai is,melyek részben megmagyarázzák a tulnyomóah helyes ítélkezést.Ilyenek: az apparátus nincs elöregedve,de nincs is tuliiatolitva.A megyei bíróságon a 40 és 50 év közöttiek,a járásbíróságokon pedig a 30 és 40 év közöttiek vannak többségben.Ezek felett nem mult ül nyomtalanul a felszabadulás óta eltelt 14 esztendő. ?:V.tábla:/ Viszonylag jó a szakmai képzettség.A megyei birák kétharmada bírói vizsgás és csak három nem végzett még egyetemet,a járásbiráknál is elég erős az aránya a bírói vizsgával rendelkezőknek és az 52 főből csupán 5 nem végzett még egyetemet.Az is egy előnyös adottság,hogy az apparátus túlnyomó többségé bírói kinevezést 1945. után kapott - 'különösen a két párt egyesülese után - igy a birák bírói munkaiukat már az uj körülmények között kezdték meg./:IV.tábla:/ A vezetők valamennyien 1945.után kerültek vezetői beosztásba.Van az appa ^-rátusnak egy kis munkásmagja is és él'és dolgozik az apparátuson belül pár helven pártszervezet /megyei bíróság, Cegléd .pestvidéki járásbíróság:/ és dolgoznak - és nem'is rosszml - a Párt tagjai is./:III.tábla:/ Megfelelő a bírák munka fegyelme,erkölcsi felfogása.Az ellenforradalom óta csupán két biró ellen kellett fegyelmit lefolytatni,de nem kellett elbocsáitani.Az orszáeos párt- és államvezetés egyenes vonala és helyes általános politikája következtében a megyében és a járásokon is sokkal helyesebb a pártirányítás módszere és ennek következtében a szakmai vezetés is szilárdabb,mint az ellenforradalom előtt volt.így a bírák önbizalma nőtt és szívesen dolgoznak. Az elmondottak azonban csak részben és nem is elsősorban magyarázzák a bíróságok munkájának viszonylagos jóságát.A jó munka első nelyen álló oka szerintem ott keresendő,hogy a társasbiráskodáson - ülnökbíráskodáson keresztül hogyha r.em is elég tudatosan még,de érvényesül és különösen az ellenforradalom óta tartott ülnökvalasztások óta mini jobban érvényesül a mindinkább helyesebbé váló osztályszemlélet. Ezt különösen mutatta a népbirósági tanacsok munkája.1957.ev elején az volt,a probléma,hogv nehezen kaptunk ülnököket a büntető tanácsokba .ik. mer ezt u-i is feleitettük.Biztosra vehető.hogy azokon a járásbíróságokon, ahol nincs párttag,a járási pártbizottságoknak ott kifejtett fokozottabb helyes elvi iránymutatása és a bírák dolgozni akarása nem lehetett volna eredményes az ülnököknek az itélkezesben történt