MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. március 31.
Napirend: - 1. Jelentés a Pest Megyei Tanács VB Építési és Közlekedési Osztályáról, illetve a felügyelete alá tartozó vállalatok működéséről. - - Jelentés. 10–23.
viz»silata az építési és közlekedési jsztállyal, Ezért a dokumentáción vii^sál^tokbói. a.megfelelő szakbirálat nem volt kielégitp, Az osztály dolgozol nem igényelték a termelési és gazdaságossági jelentéseket, csak a műszaki problémák megoldását szorgalmazták, A termelést és a műszaki irányítást? terv és statisztikai, valamint pénzügyi vizsgálatoktól elválasztani nem lehet. Sok esetben az osztály elaprózta magát vállalatainál jelentkező apróbb problémák megoldasa miatt, ahelyett, hogy a vállalatok vezető beosztású dolgozóit ösztönözték volna a kérdések rendezésére, Fenti hiányosságok oka abban keresendő, hogy az építési- és.közlekedési osztály az ellenforradalom után közvetlen átalakult, Vezetője nem volt, s az osztály dolgosóinak nagyrésze nem tanácsi szervtől való munkaerőkből töldődött fel részbea 1957* év folyamán. Ezen dolgozóknak egyrészt a tanácsi munka, másrészt pedig a terület, valamint a vállalatok isme-retének hiánya nehézségeket okozott,, /Azelőtt Vkg, osztály müköáott./ II, A Megyei Tanács Végrehajtóbizottsága az előbbi évek tapasztalatai alapján megszüntette a mintegy hat évig működő Délpestmegyei Epitőipari Vállalatot, amely működése alatt a megyei tanácsnak 13 millió forint veszteséget okozott, A megszüntetés, illetve átszervezés után az 1958-as adatokból megállapíthatóan az évet gazdaságosan zárta a Egy sor hasonló intézkedés történt az osztály részéről más vállalatok működésével kapcsolatban is. Ennek eredményeképpen a Pestmegyei Kőbánya- és Utépitő Vállalat, a Pestmegyei Kut~ és Mélyépítő Vállalat, valamint a Pestmegyei Kishajózási Vállalat elnyerte az élüzem címet, A Pestmegyei Kéményseprő Vállalat pedig a kiváló vállalat címet, Az építőipar 1958-ban részben az 1952-ben kiadott BUVÁTI egyséigárak alapján számlázott. Ennélfogva a veszteséges működés már eleve fennállott„ Ha az egységárakat és az ármegállapításokat vizsgáljuk, azt taposztoljuk, hogy egyes munkák az egységárak következtében veszteségesek, míg másoknál nyereség jelentkezik e Pl. veszteségesek a földmunkák, az ÉKM» normák alapján készített beruházási munkák, viszont gyakorlatban a tatarozás! ás felújítási munkák általában nyereségesen' jelentkeznek a vállalatnál. Ez azt mutatja, hogy a. vállalatok tekintve, hogy a munkák elvégzését nem maguk határozzák meg, nem tudnak befolyást gyakorolni a gazdaságosságukra* Ez azonban nem áll így fenn, mert a különböző értékű munkált ezt kiegyenlítetté teszik. A veszteséges gazdálkodást különösen a terven felüli veszteség befolyásolja. mely feltétlen a vállalatnak a rossz működéséből származik. A csarolt kimutatás mutatja, hogy 1958. évben 807,000 Et olyan költséget számoltak el az épitőipaxi vállalataink, amely kimondottan a vállalat rossz munkájából száav mazik. Pl, Ceglédi Tatarozó Vállalatnál hiányok, leértékelések . miatt 308 . 000 Efc-ot számoltak el, míg a Budai Karbantartó Vállalatnak a fekbér, kocsiálláspénz 52 a000 Ft-ot tett ki.
