MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. augusztus 4.

Napirend: - 1. Jelentés a tanácsok államhatalmi és tömegszervezeti jellegének érvényesüléséről Pest megyében. - - Előterjesztés. 11–20.

iiléá sem; ahol egyáltalában nem születik határozat, vagy aho3>^ . tö»vényser-tő határozatot hoznak. /Pl. szobi járás néhány közsév\ ge./ • A tanácsülés! határozatok végrehajtásáról a végrehajtó bizottságok beszámolnak tanácsülésen* A tanácsülésen történő beszámolás azonban egyetlen jellemző formája, a tanácsülési határozatok végrehajtása ellenőrzésének. A tanácstagok, illetőleg az állandó bizottságok a határozatok végrehajtását más formában, illetőleg menet közben nem ellenőrzik. 3./ Tanácsi bizottságok munkája. Megyénk területén összesen 874 állandó bizottságot választottak a tanácsok. Ezek közül 780 községi, 61 járási, 25 városi és 8 megyei ÁB. Tanácsaink az ÁB-ok tagjait a rendelkezésre álló lehetőségek határain belül a szakmai hozzáértést figyelembevéve választották ki. Ennek a követelménynek a betartása, azonban főleg az alsóbb szintű tanácsoknál nehézségbe ütközik. Különösen oktatás, egészségügyi, pénzügyi vonalon nincs kellő számú a szakágazathcjz kellő szakmai hozzáértéssel rendelkező tanácstag. A legtöbb ÁB-ban van azoiban egy esetleg több az illető szakágazathoz értő ta^, akinek szakmai hozzáértésre támaszkodva végzi a többi állandó bizottsági tag is a munkáját. Ilyen formában az AB-ok többségében az átlagos szakmai hozzáértés személyi feltételei biztositva vannak. Megyénk területén az AB-ok nem tartják meg rendszeresen üléseiket így ez év első negyedévében is a szükséges üléseknek még 50 %-át sem tartották meg. Csak egy részük gyakorolja ellenőrző funkcióját, általában azonban nem az illető szakosztály munkáját ellenőrzik közvetlenül, hanem az alárendelt szervek, intézmények tavékenységét. A megyei ÁB-ok közül a kereskedelmi, pénzügyi végez legeredményesebb, ellenőrző munkát. A járási állandó bizottságok többsége nem gyakorolja ellenőrző funkcióját, mig a községi AB-ok közül egyes egészségügyi és a kereskedelmi ÁB-ok ellenőrzési munkája a legeredményesebb. Az ÁB-ok javaslattevő funkcióje sem érvényesül még megfelelően. Csak egyes jól dolgozó ÁB-ok terjesztenek megtárgyalás végett javaslatot a tanács, illetőleg a VBT elé. Az ÁB-ok többsége nem él ezzel a lehetőséggel. A megyei ÁB-ok közül az oktatási és kereskedelmi ÁB, tett legtöbb javaslatot. A járási ÁB-ok ez év első negyedévében mindössze 25 javaslattal fordultak az illető tanács felé, a városiak pedig 16-al. A községi AB-ok tevékenysége ez évben fokozódott és az megmutatkozik, javaslattevő funkciójuk fokozottabb érvényesülésébe is. A községi ÁB-ok munkájának eredményes sége járásonként váltakozó. Pl. Az aszódi, váci stb. járásokban aktivabbak, ugyanakkor pl. a ráckevei járásban kevésbbé eredményes munkát végeznek, illetőleg jó részük egyáltalán nem működik. Hiba, hogy a VB-ok számos hslyen nem adnak kellő segitséget az ÁB-ok eredményes működéséhez, illetőleg tanácsaink jelentős részénél nem alakult ki a megfelelő közvetlen munkakapcsolat a VB-ok és az ÁB-ok között. Vonatkozik ez elsősorban az irányitó tanácsokra /megyei, járási/, ahol az ÁB-ok inkább az illető szakosztállyal működnek együtt, sőt nem egyszer azok"gyámkodásával"