MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. augusztus 4.

Napirend: - 1. Jelentés a tanácsok államhatalmi és tömegszervezeti jellegének érvényesüléséről Pest megyében. - - Előterjesztés. 11–20.

A fenti célkitűzésekhez viszonyitva azonban rendkivül eltörpülnek a helyi gazdaság /mezőgazdaság és helyi ipar/ fejlssztésére előirányzott összegek. Igen elgondolkoztató jelenség, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére az egész megye területén összesen csak 336.000 Pt-ot, a helyi ipar fejlesztésére pedig alig több mint loorooo Ftáot irányoztak elő. A kommunális, kulturális stb, célkitűzések előtérbe helyezését Budapest közelsége ebből következően a megye lakosságának megnövekedett igényei magyarázzák. De éppen ilyen mértékben gyakorolhatna hatást Budapest közelsége a helyi gazdaságnak a községfejlesztési terve keretén belül történő fejlesztésére is, hiszen Budapest piacai korlátlan értékesítési lehetőségeket biztosítanak. A községfejlesztési célkitűzések megvalósításához a lakosság szívesen ad tanácsainknak támogatást. így 1957-ben kb. egy millió Pt értékű társadalmi munkát terveztek és a lakosság nagyfokú támogatását bizo"yitja, hogy a tervezettnél nagyobb értékű kb. másfél millió Pt. összegű társadalmi munka végzése történt, holott a célkitűzések koránt sem valósultak meg teljes egészükben. Ez az összeg az évi községfejlesztési hozzájárulás teljes összegének több, mint 10 %-a. Ez egy olyan jelenség, ami a tanácsok tömegkapcsolatának kiszélesítéséhez komoly alapot ad és ösztönzésül szolgál. 6./ A tanácstagok viszonya a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolat

os feladatokhoz. A szövetkezeti mozgalom fejlődése szempontjából nagyjelentőségű volt az 1957/58-as esztendő. A meglévő kedvező feltételek ellenére azonban 1957-ben a termelőszövetkezetej számszerűleg létszámukban és területileg nem növekedtek, hanem csökkentek. A főfeladat az volt, hogy a feloszlatott termelőszövetkezetek minél nagyobb számát visszaállítsuk, működésűket gazdasági, politikai téren egyaránt biztositsuk. Az 1956, szeptember 30-i állapotnak megfelelően megyénk területén 237 termelőszövetkezet volt, 119.748 kh. földterülettel és 15894 taggal. 1957. julius 1-én 206 termelőszövetkezet volt 84,214 kh. területtel, és 9.315 taggal. Ezután az időszak után, 1958. julius l-ig a gazdaságok megszilárdításának tul lassú fejlődése volt a jellemző a mezőgazdaság szocialista átszervezését illetően. 1958, julius 1-én 199 termelőszövetkezet volt a megyében, 8723o kh. földterülettel és 8.938 taggal. Megjegyezzük, hogy ez alatt az időszak alatt fel is oszlattunk termelőszövetkezetet. ; A lassú fejlődés okát abban látjuk, hogy a^párt és tanács^VB, közös határozatáig nem volt konkrét célkitűzés, illetőleg célratörő szervező és agitációs munka. A községek többségében ma is az a jellemző, hogy a jelenlegi helyzettel megbékülő hangulat van. Ez arra figyelmeztet, hogy a községi vezető szervekkel a mezőgazdaság szocialista átszervezésének jelentőségét és szükségességét nem sikerült megértetni. Másrészt