MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. augusztus 4.

Napirend: - 1. Jelentés a tanácsok államhatalmi és tömegszervezeti jellegének érvényesüléséről Pest megyében. - - Előterjesztés. 11–20.

- 7 ­a termelőszövetkezetek gazdasági megerősödésével párhuza: oldódott fel a termelőszövetkezetek elzárkózottsága, vagyi termelőszövetkezeti tagok nem veszik ki részüket ugy az ciós munkából, ahogy erre szükség lenne. Az általános helyzet vonatkoztatható tanácstagságunknak a mező­gazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos magatartására is. 1954-ben 777 tanácstag, vagyis az ö&sztanácstagság 9.3 ^-a ( volt tsz. tag* Jelenleg rosszabb a helyzet. Az ez évi januári állapot szerint 449 tanácstag, a tanácstagok 5.7 tagja a tsz-nek. Részleteiben vizsgálva: 14 megyei, 56 járási, 21 váro­si és 358 községi tanácst'ag tsz. tag. Tehát amint_a számok is mutatják a tanácsokon belül csökkent az az erő, amire elsősorban támaszkodni lehetne a mezőgazdaság.szocialista átszervezásánek konkrét napi munkája során. Bár az össz lakossághoz viszonyitva a tsz, tagok kellő mértékben vannak képviselve a tanácsokban', azonban figyelemmel a feladat jelentőségére arányszámuk nem kie­légítő. Van'nak olyan községeink, ahol tsz. működik, azonban a tanácsban nincs tsz. tag. Pl. Uri községben.--. A tsz. tag tanács­tagok sem adják me§ mindig azt a támogatást a mezőgazdaság szoci­alista átszervezésevei kapcsolatos feladatokhoz, amit el lehetne várni tőlük, illetőleg a tanácsban sem igyekeznek jelentős szere­pet betölteni. Pl. Pilisboros jenő község 26 tanácstagja ; !közül 4 tsz. tag. ^'Közülük kettő igen ritkán jár el tanácsülésre. Figye­lemreméltó, hogy a legutóbbi tanácsülésen, amikor a tsz. mozga­lom községi helyzetét kivánták megtárgyalni a 4 tsz. tanácstag közül csak 1 jelent meg a tanácsülésen. A tanácstagok általában tartózkodó magatartást tanusitanak, amikr tanácsüléseken a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcso latos feladatokat tárgyalnak. Ilyen napirenddel kapcsolatban ér­demi határozatok ritkán születnek. Általában kevés paraszti foglalkozású tanácstag lépett be a ter-r melőszövetkezetekbe, Ilyen vonatkozásban még a párttag tanácsta­gok sem mutattak példát. Hiba az is, gogy a VB. vezetők jó része nem rendelkezik olyan erkölcsi alappal, amellyel alapvetően si­kerülne befolyásolnia az egyénileg dolgoző paraszti tanácstagok­nak a tsz. mozgalommal kapcsolatos állásfoglalását. így megyénk területén a VB. vezetők közül csak 7 községi elnök, 9 elnökhe­lyettes és 1 vb. titkár tsz. tag. Ugyanakkor 19'községi elnök, 51 elnökhelyettes és 1 vb. titkár egyénileg dolgozó paraszt. Igen sokszor a községi vb. vezetők nem adják meg a szükséges tá­mogatást és segitséget a helyi tsz-eknek. Pl. Örkény községben a VB. elnök^Szolnoki Ferenc 10 kat. hold földterületen gazdálko­dik. A községben a legjobb gazda hiráben áll. Ugyanakkor a köz­ségben lévő két termelőszövetkezet, de különösen a "Rákóczi" i­gen gyengén működik. A gazdasági nehézségek mellett személyi villongások is gyengitik. Ennek ellenére a községi tanács VB, elnöke nem igyekszik a termelőszövetkezeten szemelyi példamuta­tásával, tanácsaival stb. segíteni. - Ez a példa is azt bizonylt­ja, hogy^a mezőgazdaság átszervezésével kapcsolatos alapvető tennivalók végrehajtását nem sikerült; általában állami szintre emelni, .-az megmaradt jórészt az irányitő szakapparátus felada­'tának. n !

Next

/
Oldalképek
Tartalom