MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. augusztus 4.

Napirend: - 1. Jelentés a tanácsok államhatalmi és tömegszervezeti jellegének érvényesüléséről Pest megyében. - - Előterjesztés. 11–20.

- 5 nál, de főleg a községeknél ez már nem jellemző. Nem honosod meg az a gyakorlat sem általában, hogy a tanácstagokat időszakonként Írásban tájékoztatnák a tanács és a VB. feladatairól, a végzett munkákról, stb, 5»/

A községpolitikai munka, mint a tömegszervezeti .jelleg megszilárdításának fontos elősegitője. Községi, illetve városi tanácsaink jelentős része már felismerte, hogy a jó községpolitikai munka a tanács és a tömegek közötti kapcsolat kiszélesítésének és megszilárdításának fontos eszköze, így mindenekelőtt községfejlesztési tervüket a lakosság megkérdezésével, véleményének figyelembevételével állítják össze. Altalános tapasztalat az is, hogy a községfejlesztési .tervet tárgyaló tanácsülések igen élénkek. Elmondhatjuk, hogy tanácsainknak a tanácstagság, illetőleg a lakosság többségét sikerült megnyerni a közságfejlesztés ügyének. Nem ennyire pozitívak az eredmények a községfejlesztési tervek végrehajtása területén. Megyénkben 1957-ben a községfejlesztési célkitűzések megvalósítására több mint 38 millió Ft* állt tanácsaink rendelkezésére.- Azonban ezt a rendelkezésre álló nagy lehetőséget nem használták ki megfelelően, mert a tervbevett ^célkitűzéseknek csak mintegy 5o 5&~át valósították meg az év végére. Tehát a lakosság javaslatai csak részben valósulhattak meg. A községfejlesztési célkitűzéseknek csak részben történt megvalósítását alapvetően indokolja, hogy a községfejlesztési hozzájárulás befizetése az év végére nem hozta meg a kívánt eredményt. A községfejlesztési alap bevételei közül legjelentősebb volt a lak; ság községfejlesztési hozzájárulása: 1957 évre 11 és 1/2 millió Ft. Ehhez járult még az 1956. évi hátralék több, mint 8 millió Ft. A teljes előirt 19 és 1/2 millió Ft-ból az év végére csak 9 és 1/2 millió Ft folyt be, tehát az előirt összegnek még fele sem. Egyetlen olyan járásunk sincs, ahol teljes egeszében vagy legalább megközelítően 100 %-ig befizették volna a hozzájárulást, - A járások többségében kb. 5o %-oa volt a befizetés, de vannak járásaink pl, a monori járás, ahol ennél sokkal rosszabb volt a helyzet. A pénzügyi fedezet hiánya mellett még anyag és kapacitás hiánya is gátolta a célkitűzések maradéktalan megvalósítását. Hiba ként állapithatjuk meg tanácsaink munkájában, hogy a célkitűzések helyes megválasztásával párhuzamosan nem dolgozzák ki és nem biztosítják azok megvalósításának reális feltételeit. 1957. évben a községfejlesztési tervekben legjelentősebb helyet a kommunális jellegű célkitűzések /útépítés, út javítás, parkosítás, autóbusz váróterem építés, hídmérleg létesítés, villanyhálózat bővités, köz- és strand fürdők létesítése/ foglalták el. Ilyen célokra közel 9 millió Ft-t fordítottak. Jelentős helyet . foglalnak el a kulturális és egészségügyi jellegű célkitűzések is. így 1957-ben 10 községben kezdták el, vagy fejezték be uj művelődési ház építését. Iskolai tanterem bővités pedig 19 esetben történt községfejlesztési terv keretein belül. Az egészségügyi jellegű célkitűzések közül leggyakoribbak az orvosi rendelő, orvosi lakás, vagy ravatalozó épites és felújítás. Ezen főcsoportok mellett szerepelnek még a sportmozgalom fejlesztését, a^helyi tűzoltótestület támogatását, tanácsházák tatarozását, bővítését stb. szolgáló célkitűzések.