MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. április 14.
Napirend: - 1. Az agitációs és propagandaosztály jelentése a nemzetiségiek körében lévő politikai hangulatról és a kulturális helyzetről. - - Jelentés. 15–22.
(jru*;nirt Az 1946-os kitelepítések során nemcsak politikai fhanem gazdasági vonatkozásban is lényegesen megváltozott a német ajkú lakosság helyzete. A kitelepítések során több ezer német ajkú paraszt sok ipari munkás, és alkalmazott hagyta el a megyét. Az 1946-os kitelepítés nemcsak a fasizmust kiszlolgáló elemeket sújtotta, hanem sok ártatlan embert.is, A kitelepítések következtében több ezer paraszti gazdaság bomlott fel, A községek népe a kitelepítésekkel, és az úgynevezett összetelepitésekkel és vagyon elkobzásokkal is tarkább lett. Pl Vecsésen ma is több mint A00 0 német család él, összetelepitve. A német ajkú lakossághoz való viszonyunkat a német ajkú dolgozók előző magatartá -•' tea, a jelenlegi gazdasági, és polit_kai helyzet, valamint a meglévő sérelmek alapján kell vizsgálnunk. Az 1946-os kitelepítések idején és -után is hosszú ideig a németek elleni gyűlölet és nem a helyes nemzetiségi politika jellemezte a magyar lakosság politikai és gazdasági tevékenységét. Az elmúlt esztendőkben a helyzet sokat javult, de pártszervezeteink egy része és a lakosság többsége még nem ismeri a kormány és a párt nemzetiségi politikáját, Az elkövetett hibák kijavít sa, ma politikailag és gazdasagilag is azért olyan komplikált, mert megváltoztathatatlan vagyoni elrendeződés ment végbe a telepesek, a német földből részesült ujgazdák, és a német lakosság között. A jelenlegi politikai helyzetben ha nem is éles gazdasági harcban, de újra és újra felvetődik a német összeköltöztetettek anyagi kárpótlásának követelése., az /OF A házak visszaszerzésére való törekvés. E kérdés azért is nehéz", mert Solymár, Budakeszi, Vecsés, a megye még számos községében a telepesek, másrészt, az államositott házakba beköltöztetett lakosság és az állam nem fordit megfelelő gondot a lakóházak a gazdasági épületek karbantartására, A megyében évente többszáz' ezer ft. gazdasági kár a házak rongálódása következtében. Az is ujra ? és újra kérdéseket ^ vet fel, hogy többen földvásárlási szándékuk megvalósítása során saját földjük visszavásárlására törekednek, amelyet'állami s'zerveink nem engedélyeznek, és nem is engedélyezhetnek. «amiMr . «^r„ | |, JJ,, Ilii A német lakta községekben jelenleg a politikai élet'sokkal nyugodtabb kiegyensúlyozottabb, mint pár évvel ezelőtt. A politikai rendezvények látogatottabbak, a gazdasági kérdések felvetése nyíltabb, fis r a bizakodobb. A német ajkú munkások körében a hely zet csaknem teljesen azonos az ipari munkások zömének hangulatával. A földjeik birtokában megmaradt parasztok termelési kedve dó, és meg vannak elégedve saját helyzetükkel. / Meg kell jegyezni, ho^y a begyűjtés idején a német ajkú lakosság teljesítette a beadasi tervet, fizette az adót, és ebből többen ma is, azt a téves következtetést vonják le, hogy a német ajkú lakosság politikai'hangulata nemcsak ma, hanem már az elmúlt esztendőkben is jó volt. Azok, akiknek rokonait kitelepítették, és ebből gazdaságig és politikai problémájuk származik többször felvetik a telepítés igazságtalanságát, sokszor, ők a propagandistái a nyugati élet* formának, a nyugati eredményeknek, a nyugat-német erőfölénynek. A németajkú lakosság körében a helyzet javulása ellenére a régi
