MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1957. július 29.
Napirend: - 2. Jelentés a bíróság munkájáról Pest megyében. - - Jelentés. 29–34.
- 2 fomd ••Imi cselekményük feltárása közepette, azokon belül megfeledkeztek a társadalmi tulajdont károsító ellenforradalmi magatartásokról is. Ez véleményem szerint nem ogézséges állapot, erre"fal VjII figyelni, OJ 7 . • * , Rátérve mármost az Ítélkezésre az alábbiakat kívánom elmondani. A munka termelékenységét tekintve feltűnő, hogy viszonylag 'ívesebb ügyet fejezünk be a kevesebb érkezésből mint tavaly a többől. Ennek magyarázata az, hogy az ügyek zöme bonyolult, nehéz jogi és politikai megítélésű és nagyon sok esetben politikai bűnügy, molyekno 1' -,1ckészités^t vizsgáivá, mint :z a jelentós mái olajából is kitűnik, lényegesen rosszabb a tavalyinál. De a bizonytalankodás a biréazndl és ügyészeknél és az ülnökök részéről is a befejezések számának csökkenésében is megmutatkozik. Az ítélkezés érdemét illetően röviden - minthogy a megyei bizottságnak minden hónapban jelentést adot - az . véleményen, hogy azt nem lehet általában sem liberálisnak, som túlzónak tcKinicni, hanem a helyes megjelölése az, hogy bizonytalan, kiegyensúlyozatlan. Vizsgálva ennek okait az alábbi megállapításokra jutottam: Az elmúlt években lezajlott koncepciós politikai perek különösen a Raik-ügy és ezeknek hatása - az ellenforradalom ideién és azt közvetlenül. megelőző tömeghangulatban - eresen megráztak a birci apparátust. A bírák ugy gondolják, hogy minden körülményre is tekintettel igen súlyos azoknak a bíráknak is a felelősébe, akik az ártatlanokat börtönbe csukták, vagy a halálos itéicteí aláírták. Ezeknek a bíráknak a felelősége "a bírósági testület felelőségére is utal. Meg kell érteni a biró lelkiismeretét akkor, amikor a bizonyítékok mérlegelése alapján döntenie kell, esetleg halálos ítéleteket kell hoznia és olyan előzmények állnak lelki szemei előtt, pl. a Rajk-ügy, amelyben az elitélt ártatlanokat mar hiába rehabilitálják, mert ezzel a halottak nem kcllnek életre. A bírák bizonytalanságának egyik oka a birák nevelésében is keresendő. Az apparátus ogyrósze afelszabadulás előtti időben élt, működött, vag nyerte el képesítését. Az akkori időknek volt gondia arra, hogy a dolgozóktól, a politikai élet igaz arculatától elzárják a bírákat. Azok a birák pedig 1, akik a Horthy rendszer véres kiszolgálói voltak,, már nincsenek az apparátusban. Tehát az apparátus egyrésze egy bizonyos értelemben elszeparált világból jött at a felszabadulás utáni évek napfényesebb levegőjére, az értelmiség minden negatív és pozitív tulajdonságával együtt.'Minden becsületes jószandék ellenére is az eltelt idő, ha a hiányosságokat is fiayelembevesszük, nem volt elegendő arra, hogy az egész testület általában olyan politikai szilárd erkölcsre emelődjék, mely elegendő alap hogy akár az ellenforradalmi események jellegét, akár az eléjük kerüld bűn legkülönbözőbb formáiu kapcsolatát a politikai osomenyekkel stb. napnál világosabban lássak. Zavaric a bírákat annak a helytelen és kapkodó felső irányitásnak az emléke is, amelyben a nult években az igazságszolgáltatásnak része volt. Hol azt vetették a szemünkre, hogy enyhék vagyunk, hol azt, hogy túlzók, és ez évente igy változott,'
