MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1953. április 7. - 1953. május 5.
1/30. ő. e. 1953. április 14. • Pártbizottsági ülés 48–138. - Napirend: - 1. A Megyei Tanács jelentése az öntözés kiterjesztése érdekében tett intézkedésekről. 50–51.
m 2 '• !«/ M.Tanács jelentése az öntözési kiterjesztése érdekében tett intézi kedé^ekrőh » /meghívottak megjelentek/ Tibel e # v&laszoi %gy e # kérdéseire, A napirenddel kapcsolatos vitáDan Ágostou # Jfekete és dámoor elvtársak vettek részt* •Magy e:Á z a javas±atom,nogy a jelentést ne fogadjuk el, mert. a jelentés lényegében ugyanazoknak a proolémáknak ugyanolyan sikon való fejtegetése és magyarázgatása, mint amilyen sikon b hónappal vagy 1 évvel ezelőtt kezelték ezt a kérdést.Előrehaladás 2 dologban van.l/most már mga a Mezőgazdasági Osztály konkrétan ismeri a megye öntözési lehetőségeit helyszíni tapasztalatok alapján is, másrészt előrehaladás van aboan, hogy néhány termelőszövetkezetben mentek előre az öntözési lehetőségek kihasználásában.Tulajdonképpen a•lehetőségek kihasználásában nem mentünk kellő képpen előre azért, mert ez a. feladat lényegében a Mezőgazdasági osztály feladata - azon belül i* Ágoston elvtársé, mert az Öntözési eíő«* adó az itt felmerült nehézségekkel szemben csak nyöszörögni tud és hathatos intézkedéseket az osztály erejéből nem tud tenni.Az előrehaladás nem itielégitő vQJfca abban van,nogy ezzel a kérdéssel az Elnökség és személy szerint Fekete. e« sem foglalkozik kellőképpen^ sőt a v"B*»t sem foglalkoztatja kellőképpen,nem f .veszi igénybe eléggé a VB->t, és még ke* vésbbé veszi igénybe azokat az állami szerveket,amelyek utján nagyobb előrehaladást érhettek volna el.-Példa erre a toki tároló építése is„ De felmerül a kérdés#hogy egyes esetekben nem is kellő szakértelemmel nyalnak a kérdéshez t és paradicsom és káposzta termesztését tervezik olyan helyeken, ahol fekete f31d van, pedig mindenki tudja,hogy a pára-, dicsőm is meg a káposzta is sok.vizet igényel,homokon térem jól,ahol nem vagyunk kitéve a vályogosodás veszélyének.Egyebként ezt a termelőszövetkezetek megerőszakolásával tették több helyen az elvtársak. Nincs kimunkálva a jelentésben az egész konkrét vitele az öntözési lehetőségeknek, ügy tudom,hogy nem is nagy befektetéssel ki lehetne használni azt az adottságot,ami nekünk Dunaharasztitól .Nagykörösig megvan, hogy a homok altalaja olyan,hogy együtt játszik a talajvíz a Dunával. Ilyenmódon kitűnő lehetőség van arra,hogy erre a vizér're bővizű kuiskat telepítsünk és ebből öntözzünk, • . • A bővizű kutakból meg a völgyekben levő tárolókból viszonylag egyszerű módon könnyan ki lehetne emelni a vizet,Ehelyett nálunk ilyen lehetőségeket azzal vernek'el,hogy nem gazdaságos, mert rendkívül nagy költséget vesz igénybe. Olyan dolog, mint pl, a farkaspusztai,ahol mesterséges tavat lehetne csinálni,ami ha azévben nam is," de a-következő" évben • már használható lenne, ^ fel sem merül,Vagy ugyanitt, a szélmalom felállításának "gondolata, amire szintén lehetőség van és semmiféle'különösebb . költségbe nem kerül,mint az állványzat és elkészítés t amivel ki lehet .A HB«.az elnökség és konkrétan .Fekete elvtárs felelősségét állapítja meg ebben a kérdésben, ^ A M, Tanács Y,B, dolgozzon ki javaslatot a • :'.'; "'. : ;.. Minisztertanács felé,amelyben tárja fel, i 'a Ishötöségeifci t, mi van ebből hasznosítva, és a hasznosítás útjába álló akadályokat* és kérjen segítséget, • •pelelős: Fekete e, Á javaslatban tárja fel azt is,hogy azt öntözött területen a zöldség . mellett különösen a takarmány termelésében milyen plusz e^swsiaíéwek váh* nak. ptX<ito/iÁf& .Megállapítható az is,hogy az elnökség nem vezető.módon foglalkozik ezzel a kérdéssel„Mutatja az is,nogy egyes esetekben nem mertek pl.o. F,M. Vízgazdálkodási osztályán túllépni. Emellett azt hiszem még egy dolgot kellene tisztázni,azt hogy a telepvizet
