MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1953. február 17. - 1953. március 31.
1/29. ő. e. 1953. február 17. • Pártbizottsági ülés 1–69. - Mellékletek: - - Jelentés a Pest Megyei Tanács munkájáról. 27–62.
f yedévben az ál&láda2«aripari vállalatok 95 JÍ-kal, az építőipar 3 >-kal, a többi ipari vállalatok 15 íS-kál lépték tul a különféle költségeket. <í. - "S . ' . :•..:. •; .. Helyi iparunk termelésének, megvizsgálásánál megállapítottuk, hogy a .gyártmányok 'nagy többséget a nagyipar és a nagykereskedelem számára gyártják,azzal a nagyipar termelését .-egészítik ki. Azonkívül egyes vállalataink országos szükségletre termelnek és a gyártmányoknak csak kis mennyisége szolgál a megyei szükséglet kielégítésére, . Pl, A mészipari vállalatunk termelésének több mint 99 ?£-át az országos vállalatoknak adia át. A vas, gép és fémipari vállalataink által készített.fő-gyártmányaikat teljes egészében a nagy kére ske^delem.és a honvédség részére szállítják. Pl. emelőket," szivattyúkat* fogaskerekeket, különböző gépalkatrészeket. A megyénkben készült teglamennyiség nagy részét az ország többi részében használják fel, a husioari vállalatok koszitmcnyeit pedig nagyrészt Budapesten használjak fel, csak a kisebbik része kerül megyénk lakossága 'asztalára. Ezenkívül az elmúlt érben nagyobb export-szállítmányokat is végeztünk, stb. Meg„kell állapítani, hogy a termelés ilyen irányú kialakítása XKSZK ÍEB. a Megyei Tanács és a helyi tanácsok hibája. A Megyei Tanács szakosztályai nem adtak a vállalatok részére olyan gyártási prggramott ? műszaki intézkedési tervet, amely szerint olyan közszükségleti cikket kell gyártaniok, melyek megyénk területén a lakosság szükségletéből hiányzanak* A jövőben ezen változtatnunk kell! Vállalatáinkat ugy fogjuk fejleszteni, hogy 1954.-re helyi ipari vállalataink- lakosság szükségletének 75 $-át biztosítsák,, - Pártunk,illetve ötéves tervünk célkitűzéseinek megfelelően, * - , Vállalataink r akkumulációja döntően befolyásolja a Megyei Tanács költségvetését is-. Az üzemek nyeresége egyre nagyobb részét ttszi ki a megye költségvetésének. Pl. 195o.-ben a költségvetés 3.7 $-át, 195: -.-ben 29.9 #-at f 1952.-ben 69.7 5^-át, 1953.-ban 55.3 56-át. A helyi ipar fejlesztésében tehát a helyi költségvetés fejlesztése szempontjából is érdekelve vagyunk. A szocialista akkumuláció folytán üzemeinket korszerűsítjük és több, jobb árut termelünk dolgozóink számára. Vegyük pl. Cegléd várost, ahol a tervezett akkumulációt a vállalatok túlteljesítették és a város közel 1 millió Ft-ot kapott a vállalatok fejlesztésére, A város, ezen összeggel a bővített újratermelést fokozottabban tudja megvalósítani. Pl. tervhitelen kivül uj péfcxüzemet épít, nagyobbítja a vas- es gépüzemét, szebbé, nagyobbá teszi parkjait, számos czociális és kulturális berendezést létesít. Hasonló fejlesztések folynak Vácon és Nagykőrösön is, Gjrenge eredményeket értünk ül vállalataink területen a takarékosság^vonalán, de vannak kiugró eredmények is, pl. a tömegcikkipari vállalataink gyártmányaik 60 $-át hulládékanyafcból készítik. A Vorosin és Nazarova- mozgalom csak 6 üzemünkben folyik, most indult be a Losinszki-féle mozgalömj, amely vállalataink adminisztrációjának jó megszervezését célozza. A Pestmegye^ meszipari vállalátunk országos első lett e versenyben. . Az újító-mozgalom területén is kevés az eredmény. A helyi ipari vállalatok 38 ujitást nyújtottak be, ebből 2o nyert megvalósítást,. iíunkavándorlás legnagyobb mértékben az építőipari és a téglagyári vállalatnál mutatkozik. 1952.-ben a munkavándorlás és a munkafegyelem nem javult. A munkavándorlás emelkedésének egyik tényezője az, hogy a vállalataink nem gondoskodtak megfelelő szociális berendezésekről és szálláshelyekről. A nagykőrösi Téglagyárnál dolgozó munkások a rossz elhelyezés következtében a szálláshelyeken megtetve-"
