MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1953. február 17. - 1953. március 31.

1/29. ő. e. 1953. február 17. • Pártbizottsági ülés 1–69. - Mellékletek: - - Jelentés a Pest Megyei Tanács munkájáról. 27–62.

- 21 vettük a Dunán az átkelési kompjáratokat, Ezzel biztosabbá, pontosabbá akarjuk tenni a Dunán való átkelést. Az ismertetett tevékenységek közül legfontosabb feladatunk a helyi ipar fejlesztése. Ipari vállalataink tervét globálisan lo3 5í-ra tel jesitettük, ezen beiül az 1952. negyedévi terv

J Ijesités 95.9 $,- szemben a III. negyedév 82 c

/o£* -teljesítésével. Az élelmiszeriparunk évi tervét 127 %-ra teljesítette, építőiparunk pedig 95 zára teljesítette. Ipari vállalataink 1952,-ben 178.674.ooo Ft. termelési értéket értek el, ugyanakkor a ráfordítás 18o.234.ooo Ft. volt. E számokból megállapíthatjuk, hogy a ráfordítás /termelési költségek/ meghaladjak az országos ipari vállalatok ráfordítását. £gyKaxKX5£atii.jít&. Üzemeink nagy része magas költséggel termel, különösen a bányászatban, téglagyárban, tőzeg-termelésben, építőiparban. Ennek következteben üzemeink veszteségesek* J" ipari üzemünkre ráfizetünk, s, azokat más üzemek nyereségeiből tartjuk fenn. Ezt a tényt nem menti az a fcörüíbmeny sem, hogy üzemeink felszerelése korszerűtlen, mert a vállalatok túlnyomó része államosított üzemekből alakult, a,kapitalisták államosítás előtt, jelentős kárt okoztak a berendezésekben. . A P.B. határozat értelmében 29 üzemben tartottunk vizsgálatot és nagyon sok hibát tártunk fel ugy politikai, mint gazdasági téren. A téglagyári üzemeink nem gondoskodtak a nyerstégla megfelelő elfelyezésdről 03 nagymennyiségű nyerstéglát az*eső tönkre tett. Pl. Nagykőrösön több mint 4D.ooo Ft. selejtkár keletkezett. Súlyos hibák vannak az építkezési vállalataink anyaggazdálkodásában is. Az anyagok tárolása és mozgatása + irdil súlyos mulasztások vannak s ezek lényegesen megdrágítják a termelés költségeit. A sütőipari vállalatoknál az anyagfelhasználási normát vállalataink állandóan túllépik. Pl. Az anyagnorma szerint 7o kg. lisztből kell 1 q. kenyeret előállítani, ezzel szemben vscállalataink 72, sőt 74 kg. lisztből állítanak elő 1 q. kenyeret» A ceglédi cipőipari vállalat a bőrnornákat: nem taitotta be, ennek következtében 1952. III. •'negyodeVbon 57-*ooo Ft. nyerescgromlás keletkezett. A helytelen munkabéralap^gazdálkodás következtében vállalataink az év során sokszor túllépték a munkabér-alapot. Pl. a Pestmegyei Tatarozó Epitő Vállalat júniusban 52.ooo Ft-tal, októberban 31O.CDO Ft-tal• A^termelési költségek, emelkedésbe kihatással volt a vállalatok pénzgazdálkodására. A költségek emelktdése,a helytelen anyagbeszerzések a vállalati pénzügyi egyensúlyt felbontották, és a vállalatok sqkszor kerültek fizetésképtelenségbe

6 Pl. a Ceglédi Tatarozó es Egitő Vállalat hónapról-hónapra 2-3 millió Ft-tal volt fizetésképtelenségi helyzetben* A váci Husipari Vállalat a tervszerűtlen termelése mellett a követeléseit sem hajtotta be a különböző szervektől^ különösen a földmüvesszövetkezetektől. A fizetésképtelenség következtében a vállalatok hatalmas összegeket fizettek ki büntetőkamat cimén. Pl. a váci Husipari vállalat 1952. IV. negyedévben több mint 7oo-ooo Ft-ot. Ennek következtében ^többizben előfordult, hogy a dolgozók késve kapták meg a munkabéreket, . továbbá a helytelen gazdálkodás következtében a forgóeszközök forgási sebessége is lelassult, az em önköltség emelkedéséhez hozzájárul még a különféle költségek ^elkedése is. Ez különösen a tatarozó- és sütőipari vállalatoknál mutatkozott meg jelentős ö

r jzegben. De hasonló a helyzet a kőbányákban es az élelmiszeripar területén, fii az 1952. III.n