MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1951. február 19. - 1951. április 9.

1/15. ő. e. 1951. március 12. • Pártbizottsági ülés 92–158. - Mellékletek: - - Kiértékelő jelentés a termelőszövetkezetek kongresszusi fejlesztéséről. 111–116.

Kiértekéig jelentés. a termelőszövetkezetek kongresszusi fejlesztéséríl*

ö Megyénk területén a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesítésében és számszerű növelésében a Pártkongresszust megelőző hetekben jelen** tékeny eredményeket értünk el. A termelőszövetkezeti mozgalom tovább fejlődéséhez nagy lendületet adott a Pártkongresszus leltesitő és mozgató ereié* JI> t.sz* cs-k kongresszusi fejlesztéséh eh számszer int nagyobb fejlődést értek el, mint az őszi fejlesztésben vagy az elmull esztendőben. Ehhez a gyors növekedéshez a Pártkongresszus mozgató erején kivttl kétségtelen hozzájárult pártszerveink és párt** szervezeteink aktiv munkája is. A Kongresszut megelőző hetekben maga a legyebizottság is súlypont feladatának tartotta a t.sz.cs, fejlesztés kérdését és ha nem is értük el teljes egészében, de mindinkább kezdett kollektiv munkává fejlődni a Megyebizottságon belül. Legnagyobb lökést azonban a t.sz.cs. fejlesztés terén elért eredményekhez a Járási Pártbizottságok munkája adta. Elsősorban a JB-ok munkád a'ának köszönhető, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom lassú fejlőését gyorsabb fejlődéssé tudtuk tenni. Ilyen gyro fejlődést mutat különösen a budai, ráckevei, daba3i i&rásban és a ceglédi járásban a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése. A termelőszövetkezeti mozgalom gyors fejlődéséhez hozzájárult as Üzemi dolgozók hatalmas versenylendülete is. Ez a munka versenylendület nagy mértekben kihatott a mezőgazdaság területére fe különösen a meglévő termelőszövetkezetek tagjai aktivizálódtak szövetkezetük taglétszám és földterületi mövelesére. L_ Aktivan bekapcsolódtak a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésébe a megyei

# járási és a helyi tanácsok valamint a tömegazervezetek is. általában az uj termelőcsoportok megalakítását a helyi pártszervezetek vezetőségi tagjai, a helyi tanács elnöke, tömegszervezetek vess tői kezdeményez telj:, pl. Zsámbékon Kapus Laios Déiosz.vezetőségi tag kezdeményezésére az összes vezetőségi tagok beléptek az előkészítő bizottságba és aktivan ráálltak egy uj termelőcsopot megszervezésére. A Párt és a Tanács támogatta ölbt és néhány nap alatt átütő eredményt értek el. MegalaKitották a Villán l-es tipttsu termelőszövetkezeti csoportot és már a megalakulás napján több mint 60 tagja volt a termelőcsopcr tnak. Vagy pl. Ceglédbercelen Reigli elvt. akt a helyi tanács YB. tagja és Déiosz. titkár kezdeményezésére megalakították a "Rákóczi" termelőszövetkezeti csoportot, amely egyhát leforgársa alatt 112^-re és a földterületük 800 kh-ra szaporodott. A helyi tanássok és a tömegszervezetek ezenkívül aktiv népnevelő munkát is fejtettek ki. Tomegszervezetek közül a legjobb munkát az HDSZ. és a DISZ. fejtett ki. Termelőcsoportjaink a kongresszusi fejlesztésben több mint l.ooo DISZ.taggal szaporodtak. Komoly segit* séget jelentett az ifjúságnak a kulturmunka területén végzett munki** juk is. Az MDSZ, asszonyok nők beszervezésével kulturmunfcával és népnevelő munkával segitették előrevinni a mozgalmat. Cegléden pl. az MDSZ. női csoportot szervezett "Krupezkája* néven. Helyes módszer volt a t.sz.cs. fejlesztés terén súlypont kialakitás. Ha a Megyebizottság által súlypontnak kijelölt helyet Abony és Ceglédet & Pártkongresszusra nem is kikerült szocialista községgé és várossá ézervemi, de mégis ugy abonybajj mint Cegléden igen nagy eredményeket értünk el. Abonyban néhány hét alatt jóval több joít a belépés mint az eljnult két esztendő alatt. ^4