MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1951. február 19. - 1951. április 9.

1/15. ő. e. 1951. március 12. • Pártbizottsági ülés 92–158. - Mellékletek: - - Kiértékelő jelentés a termelőszövetkezetek kongresszusi fejlesztéséről. 111–116.

2./ Cegléden 6 termelőcsoportról 24«re emelkedett a t.sz.cs. ~k széna. Ezenkivül a KB* által kijelölt súlypont helyeken szerzett tapasztalatok is hozzájárultak, hogy a msgyénk má» területein is erőteljesen megindult a t.sz.cs. fejlesztés. Ibonyban pl. több mint loo t.sz.cs. titkárát 5o t.sz.cs. elnökét, loo helyi tanács elnökét, minden-járásból a tanács elnökök, mezőgazdasági osztály vezetők és t.sz.cs, szervezők Toltak agitációs munkán ós ha ott számszerint naoa is ertek el komoly eredményt, de visszamenve a munkaterületükre sokkal nagyobb aktivitással fogtak hozzá a munkához* A Járási bizottság által kiadott súlypont helyek is általában beváltak. Jól sikerült a súlypontképzés a b^udai, dabasi, ráekevei járásban. Ezekben a járásokban a kiielölt sulyponthelyeken komoly eredményeket értek el. A budai járásban PátyotjTsikerült szövetkéz ti községgé szervezni, a dabasi járásban Bugyin és Kakucson szintén döntő többségét a dolgozó parasztoknak sikerült a termelőszövetkezetekbe beszervezni. A suíypontképzóssel a Járási Pártbizottság nem forgácsolta el erejét, egy-két helyes összpontositotta és az ott elért eredmények magával vitték azegósz járást. A súlypontképzés tehát jó módszer a termelőszövetkezetek fejtesztóséve, ezért feltétlen fontos hogy a Megyebizottság és a Járási Pártbizot tság is továbbra is sulyponthelynék tekintse a már előzőleg kijelölt súlypont helyeket, de most más módszerek alkalmazásával a termelőszövetkezetek megásilár» dit&a 4Í terén kell, hogy ezeken a helyeken komoly eredményeket érjünk el. A t.sz<cs. fejlősztés terén elért eredményekhze helyes agitációs módszer volt az l-es II«es tipusu t.sz.cs.-k alapszabályzatának a# széleskörű ismertetése* és az, hogy kihangsúlyoztuk & fokozattosság elvégnek a betartását. Az t**es tipusu t.sz.cs. szervezés terén voltak ugyan hiányosságok, amikor egyrészt opprtunista módoa kulákokat szer*» veztek be, vagy elvtelenül agitáltak az I**es tipusu t.sz cs. mellett

t Azonban álltalábavéve megállanit^ató az,hogy nem ez volt a jellemzője a fejlesztésnek. KÜlönösena kozéprarasztokjíf£ az I-estipusba való belépésnél is igen sokat gondolkodtak, amig arra az elhatározásra jutottak, hogy belépjenek. Nem egy-két közepparaszt volt, aki éjjele** ken át nem aludt a toprengés miatt. Pl. Abonyban Terek Pál 18 kh-ás középparaszt elmondotta, hogy 4 álmatlan éjszakájába került, amig elhatározta, hogy a "Törekvés

M nevű l-es tipusu t.sz.cs.-be belépjai.. Tehát az I«es tipusu t.sz.cs. is igen nagy fejlődést jelent a dolgozó parasztok előtt, és az agitációs munkánkban voltak hiányossal gok is, de minden újonnan megalaRitott l-es tipusu termelőcsaport alakuló ülésén ismertetve lett az I«es tipusu t.sz.cs. alapszabályzata* aminek alá is irteJt. A munkaszervezés és jövedelemelosztály, mi után legbehatóbban érdeklődtek a* általában tisztázva is van az l-es tipusu t.sz.cs. tagjai előtt. A termelőszövetkeas tk kongresszusi feifesztóse ideién a megyénkben 137 l-es tipusu termelőcsaport alakult és ezt mi feltétlen eredménynek kell, hogy elkönyveljük azért, mert a tapasztalatok szerint az l-es tipusu termelőcsoportok a gazdaségi év végen III«as tipusu termelőcsoportnak fejlödnek át és abból a szempontból is, hogy sokkal könnyebben tudunk szervezetten foglalkozni az I-estipusba tömörült dolgozó parasztokkal, minha azok kivülállok lennének. Feltétlen szükséges azonban, hogy pártszervezeteink és állami szerveink, komoly segitseget nyújtsanak az l-es tipusu termelőcsoportok számára és rendszeresen foglalkozzanak felük, Most a tavaszi mezőgazdasági munka elvégzése idején az l-es tipusu termelőcsoportokat kell súlypontként kezelnünk.