MDP Pest Megyei pártválasztmányi (1954. szeptember 4-étől pártbizottsági) üléseinek jegyzőkönyvei, napirendjei, határozatai 1948-1956:

1/2. ő. e. 1948. december 5. • Pártválasztmányi ülés (kibővített) 26–59. - Napirend: - 1. Beszámoló a Központi Vezetőség üléséről. 27–42.

JT lift - 11 <• B., heti külön dijat, nincs, szükség, mert a békebelinél sokkal' 1' öbbet 'kaptak a dolgosok 1948-ban e fizetett, szabadsággal, üdüléssel, szociális juttatással és a reálbérek jelentős ere lésével, lincs szükség .és nincs mód arra, hogy néhány s'záz milliót szétosszanak a dolgozó k között, mivel erre a dolgosok érdé Iáéban történt befektetéseknél van szükség. Így ven ez Elvtársak a karácsonyi se sellyei ós fel kell készülni arra is, hogy január 1-éyel éle tbe lépő kollektív szerződéseiét sem fogják a dolgozók ez első .pillenstben szinpetlával fogadni, mert nem fog jelenteni az 194S-e* szemben különösebb, jelentősebb javulást, 2Mösg azzal együtt fog járni a, normák ujabb, szigorú és határozó tt-meghatározása is, Azolmak s normáknak a méghe tározáss, amelyek az ekmult év folyamin meglazultak és ennek bizonyítékai a 130-150, sok esetben 200 £-al tudták azt az üzemek, dolgozói túlteljesíteni. A harmadik töntő káidés,' amelyre "bennünket a Központi Yezető.ség határozatai kö'teleznek a szocial izmus é.pitése falunk. fisztelt Elvtársak! A szocializmus építése falun természetesen harcot jelent. Harcot jelent a falu reakciós erői 6B.& falu fejlődő erői között. Miért folyik a harc. A szocializmusért, Á szocializmus azonban nemcsak termelési folyamatot jeüent, hanem jelent a f r hí .szamára villanyt, szülőotthont, kultúrát, emberi.. életet. Ezért folyik a harc. A szocializmus, mint sző, mint megjelölés nem üres* hanem teli ven tartalomnál, széppel és jóval, Ígéretekkel a falu dolgozói számára. Azonban a falun az Ígéreteknek; a megvalósításához 'csak egyetlen ut van és ez az ut fehm.is a nagyüzemi gazdálkodás bevezetése. A kisüzemi gazdálkodáson kérésziül falún a szocializmushoz soha el nem jutimk.. A kisüzemi gazdálkodás a falu Bsámára nem javulást jelent, hmem ellenkezőleg visszafeléfej lödé st... A. nagyüzemi termeléshöz elengedhetetlen a mezőgazdaság gépesítése. Mert 1-2-3-5 holdas parcellákon geidálkodni nem lehet, fia azt akarjuk, hogy-a.-dolgozó parasztságunk tovább gyarapodhassak, azt kell tanácsolni nekik, térjenek át a közös, a társas gazdálkodásra, a szövetkajsetekre. Csak így tudjuk, csak ezen az utón lehetséges a nagyüzemi gazdálkodás megteremtése falun, csak , igy lesz Elvtársak a mezaga zdesági termelés, kifizetődő-, csak Így tehetjük a magyar mezőgazdaságot versenyképessé az európai, a világpiac • számára, .Márpedig, jha.e magyar oazőgessdsaég nem lesz versenyképes, akkor a magyar parasztság fejlődése megáll, ez életszínvonal visszaesik és eljuthatunk megint a bóléta rendszerig. Szén, e területen különböző feladatok várnak ránk. Világosan kell látnunk, hogy a szövetkezetek épité se falun harci kérdés. Ezt a harcot falunk a reakcióval a falusi reakció' képviselőjével a fettlákoir kal kell megvívnunk. Ezen a területen az első és elengödhetétlen vol¥ ' na megszüntetni a meglévő szövetkezetekben a kulákok befolyását. , l lem akarok az Elvtársaknák példákat felsorolni exxe* hogy a mi. szövetkezeteink nsgyrészébén nemcsak megmutatkozó írt, de be is következett e kapitalizálódás Veszélye. A szövetkezetekbe beléptek a kulákok és a szövetkezetekből nem a szövetkezetek, hanem a kapitalista gazdálkodások lettek, amelyek jövedelmét néhány kalák és nem a szövetkezeti • tagok közössége vágía zsebre. Egy példára emlékezcetem ez Elvtársakat. Íz etyekí példára, amit sajtón keresztül már alaposan'ismernék, Ht mintaszövetkezet»ek tartottuk és amLkor alaposan megnéztük, rájöttünk, hogy gazdagodik nő a vagyona a szövetkezetnek, de xiQm azé a 170 ujgasdáé, aki e szövetkezet megalakításakor belépett, hanem llinagygazdáé, akik'lassanként teljesen,kisajátították a szövetkezetet, 5k'léptek az élére. 3S