Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.1. Főispán
Gulner Gyula (1906-1909) Ráday Gedeon (1910-1917) Patay Tibor (1917-1918) Gulner Gyula 1842-ben, Válón született. Jogi tanulmányai befejeztével 1867- ben Pest vármegye szolgálatába lépett,83 s Nyári Pál, illetve Beöthy Lajos alispán oldalán mint főjegyző működött. 1872-ben az abonyi kerület képviselőjévé választotta, s ezt követően állandó tagja volt a képviselőháznak. 1876 májusában elszakadt a szabadelvű párttól,84 és a függetlenségi párt tagja lett, mely akkor Simonyi Lajos vezérlete alatt állt.85 Ezt követően, Pest vármegye alispán-választása alkalmával Földváry Mihállyal szemben kisebbségben maradt.86 1881 és 1884 között, Lipthay Bélához hasonlóan, nem volt tagja a képviselőháznak.87 1899-ben a nemzeti párt több tagjával együtt ádépett a Szabadelvű Pártba. 1900-ban belügyminiszteri államtitkár lett, s Széli Kálmán lemondása után 1903-ban ő is lemondott. Ugyanebben az évben megkapta a Lipót-rend középkeresztjét. 1904 novemberében a Függetlenségi Pártba lépett, s így választották meg újra Abonyban.88 1906-ban Pest-Pilis-Solt-Kis к un vármegye és Kecskemét főispánjává nevezték ki s ezt a tisztet haláláig, 1909. december 18-ig viselte.89 Ráday Gedeon 1872. október 18-án született, Pest-Budán,90 atyja honvédelmi miniszter.91 Középiskolai tanulmányait a Teréziánum Akadémián befejezve a bécsi egyetemre került. 1894-ben közigazgatási gyakornok lett Pest vármegyében, egy évvel később pedig szolgabíró. Ezután visszavonult birtokára, s 1910-ig gazdálkodással foglalkozott. Ekkor Pest vármegye főispánjává nevezték ki. Ezt a méltóságot 1917-ig töltötte be, amikor is bevonult csapattestéhez, a hetedik huszárezredhez.92 Szolgálatai elismeréséül a Lipót-rend lovagjává emelték.93 Eközben aktív tevékenységet fejtett ki a Protestáns Pat- ronage-Egyletben is.94 1914 és 1918 között a főrendiház tagja volt. A proletárdiktatúra második napján letartóztatták,95 s hetekig tartották fogva. Miután Iklad község népe kiszabadította a fogságból, Bécsbe menekült, ahol a Bethlen István-féle Anti-Bolsevista Comité alelnöke, később pedig a szegedi ellenforradalmi kormány tagja lett.96 1919 szeptemberétől 1920 januárjáig Pest és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, valamint Kecskemét kerületi kormánybiztosa. 1921. április 14-től december 1-ig a Bethlen-kormány belügyminisztere.97 A kormányzó 1928-ban az I. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntette ki, 1935-ben pedig felsőházi taggá nevezte ki.98 Az 1931. évi választások alkalmával kemény küzdelmet kellett folytatnia Milotay Istvánnal, a Magyarság főszerkesztőjével.99 A Falusi Kislakásépítő Szövetkezet elnöki tisztét is betöltötte, azonban fizetést vagy tisztelctdíjat ezért nem fogadott el.100 A Nemzeti Kaszinó és az Országos Magyar Gazdasági egyesület tagja, az Aratrum szövetkezet megalapítója.101 Ráday Gedeon 1937. szeptember 22-én halt meg Ikladon. Patay Tibor 1880-ban született Czekeházán, Abaúj megyében. Középiskoláit Kassán a Premontrei Gimnáziumban, és Budapesten a Ferenc József Intézetben végezte. Jogot Budapesten, Pozsonyban és Kolozsvárott hallgatott. 1904 és 1910 között Abaúj-Torna, majd 1910-től Pest megye törvényhatósági bizottságának tagjaként tevékenykedett.102 1917. július 7-én kapott főispáni kinevezést.103 164
