Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.1. Főispán
Az őszirózsás forradalmat követően 1918. november 25-én távozott a megye éléről, de a törvényhatósági bizottságnak tagja maradt.104 Majd 1919 februárjában próbálta lassítani a földosztást.105A tanácsköztársaságot követően a Nemzeti Hadsereg felállítását 10 000 koronával támogatta.106 Az 1922. évi választásokon az Egységes Párt programjával az aszódi körzet nemzetgyűlési képviselője lett, majd ugyanott 1926-ban is mandátumot szerzett. Az 1931. évi országgyűlési választásokon már nem indult. 1939-től Pest megye küldöttje volt a Felsőházban.107 Patay Tibor 1941. február 26-ára virradóra hunyt el.108 Kégl János 1873-ban született. Monori ügyvéd és földbirtokos. Az 1900-as évek elején a Társadalomtudományi Társaság szellemi köréhez tartozott. A Huszadik Század című társadalomtudományi folyóirat cikkírója, az 1904. évben — Jászi Oszkár ajánlására —átvette a lap szerkesztését.109 1905-ben a Szabadgondolkodók Egyesületének főtitkárává választották. Jogi szakíróként többek között jogbölcselettel, az öröklési jog reformkérdéseivel, valamint az uzsora büntetőjogi szabályozásával foglalkozott.110 1907-től a Monorkerületi Takarékpénztár Rt. elnökigazgatója, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TÉBE) vidéki osztályának igazgatósági tagja. A Martinovics páholy egyik alapító tagja, bekapcsolódott a szabadkőműves páholyok 1920-ban történt betiltása után a páholy illegalitásban folytatott tevékenységébe is.111 Pest-Piüs-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottságának virilis képviselője a monori választókerületben.112 A vármegyei törvényhatósági bizottság közgyűlésein, valamint pénzügyi és agrárius érdekképviseletek fórumain felszólalt az adó- és földbirtokpolitika reformkérdései, a vármegyék „alkotmányvédő szerepének” megőrzése, az erdősítés, a gazdatársadalom megerősítése, a mezőgazdaság korszerűsítése és a gazdatársadalom adóterheinek könnyítése érdekében.113 A vármegyei törvényhatósági bizottság kiküldöttje a népfölkelők 1917. évi pótszemléjén, a Monori Járás területén.114 1917-től a vármegye tiszteletbeli tiszti ügyésze.115 1918. november 12-től igazságügyi államtitkár.116 A Károlyi-kormány felhatalmazása alapján117 a belügyminiszter — államtitkári tisztsége meghagyása mellett — 1918. november 24-én Pest-Piüs-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott város főispánjának nevezte ki, kormánybiztosi hatáskörrel.118 Beiktatására a törvényhatósági bizottság 1918. november 25-i közgyűlésén került sor.119 E tisztségét — de facto — a proletárdiktatúra kezdetéig töltötte be.120 1919-ben a Pest Vármegyei Gazdasági Egyesület igazgató-választmányának tagja,121 illetve az 1919. március 13-án megalakult vármegyei Békéltető és Bérmegállapító Bizottság elnöke.122 A Magyar Királyi Adóhivatal adófelszó- lamlási bizottságának helyettes elnöke.123 1937-től az Országos Mezőgazdasági Szociálpoütikai Tanácsnak a miniszterelnök által kinevezett tagja.124 1948- ban hunyt el. Preszly Elemér a Komárom megyei Dunaalmáson született 1877. júüus 22- én. Győrött és Vácott végezte középiskoláit. Gimnáziumi érettségi után a Budapesti Tudományegyetemen szerzett jogi doktorátust, majd ügyvédi vizsgát tett.125 KéglJános (1918-1919) Preszly Elemér (1920-1935; 1936-1938) 165
