Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.6. Alispán (1717-)
Szeles Mihály 1816-ban született. Hivatali pályáját Pest megyében kezdte, a törvényhatóság dszti alügyészeként. Ezt követően a Visegrádi Koronauradalom ügyésze, majd a Nagyváradi Uradalom igazgatója és főügyésze lett.638 Az 1848. évi forradalom- és szabadságharcban nem vett részt, azt követően a Bihar megyei cs. kir. törvényszék tanácsosa volt.639 Ezt követően 1861-től Pest megye másodalispáni hivatalát viselte.640 E tisztségében vett részt a kor neves betyárja, Bogár Imre statáriáüs bírósági eljárásában a törvényszék elnökeként.641 Szeles Mihályt 1863. szeptemberében nevezték ki Pest megye alispánjává.642 1889. november 13-án hunyt el.643 Beöthy Lajos 1807. február 9-én született Egerszalókon. Nagyapja Beöthy János, bihari alispán, apja Beöthy Lajos, jegyző, anyja Beniczky Anna volt. A pesti egyetem bölcsészeti fakultását követően 1834—1836 között az Egri Érseki Jogakadémián tanult. 1837. november 6. és 1841. december 5. között Heves vármegye főügyészeként tevékenykedett. 1839. május 16-tól kezdve országgyűlési követ volt az ellenzéket képviselve. 1840-ben tagja lett a büntető és javító rendszer kidolgozására felállított választmánynak a Tiszáninneni kerületből. 1861 januárjában Pest vármegye másodalispánja lett, majd 1867 májusában alispánná választották. A tisztséget egészen 1873-ig viselte, amikor önként lemondott hivataláról. Ferenc József 1875. április 21-én nevezte ki Heves és Külső-Szolnok vármegye főispánjává. A ráckevei kerület országgyűlési képviselőjévé választották 1875-ben, április 28-án lemondott a még 1871-ben kapott országgyűlési képviselői mandátumáról. A főispáni pozíciót 1875. május 24-től 1886. okt. 4-ig töltötte be. Saját kérésére mentette fel az uralkodó, és egyúttal megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét. Főispáni munkája mellett más tevékenységet is folytatott: a közmunka és közlekedésügyi miniszter kormánybiztossá nevezte ki, és utasította, hogy alakítsa meg a Nyírségben a víztársulatot.644 Beöthy Lajos 1892. január 11. körül halt meg. Szilassy István 1816 körül született. Közigazgatási karrierjét a Pesti járás al- szolgabírájaként kezdte 1840. szeptember 24-én. Ugyanitt főszolgabíróvá választották 1845. május 6-án, mely tisztséget 1848. január 7-ig töltötte be. A szabadságharc idején 1849-ben a Pénzügyminisztériumban segédkormánybiztosként alkalmazták.645 Nekrológja szerint a szabadságharc után csaknem kivégzőosztag elé került.646 1860. december 10-én a Pesti járás ideiglenes, majd 1861. január 5-én rendes főszolgabírójává választották.647 1863-ban a Pest Megyei Központi Segélyező Bizottmány Pesti Járási Albi- zottmányi elnökének megválasztották.648 E beosztásában a nélkülöző lakosok sorsát enyhítette. A kiegyezés idején, 1867. április 30-án másodalispánná választották, majd 1873 júniusában választották alispánná Földváry Mihállyal szemben.649 Hivatalát 1878-ig töltötte be. A közélettől lemondása után sem tartotta távol magát. 1883. november 9-én a monori választópolgárok az elnöklete alatt tartották a jelölőgyűlést a megyei tisztújításra.650 1882. június 3-án a Dunamelléki református egyházkerület zsinati képviselőjévé választották a kecskeméti egyházmegyéből.651 Szilassy István 1892. augusztus 5-én, 76 éves korában halt meg. Pándon, a családi sírboltban temették el.652 Szeles Mihály, kisjáci (1863-1867) Beöthy Lajos (1867-1873) Szilassy István (1873-1878) 207
