Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.6. Alispán (1717-)
Földváry Mihály (1878-1895) Beniczky Lajos (1895-1906) Földváry Mihály Tasson született, 1824. február 19-én. Iskoláit az aszódi Algimnáziumban kezdte, majd a pesti Evangélikus Főgimnáziumban folytatta; bölcseletet a bencések Győri Akadémiáján, jogot pedig Pápán, a Református Kollégiumban hallgatott. Ügyvédi vizsgát 1846-ban tett. Tisztviselői pályáját Pest vármegyében kezdte, ahol 1847-ben már szolgabíró lett, s az ellenzék egyik vezérembere. 1847-ben, noha atyja volt az adminisztrátor, az adminisztrátori rendszer ellen, s a vármegyei autonómia érdekében vívott heves harcot. Nagy szerepet játszott Kossuth Lajos követté választásában. Mint nemzetőr részt vett a szabadságharcban, melynek bukása után visszavonultan élt a birtokán. 1861-ben főszolgabíróvá választották, de ez év októberében lemondott. Az 1867-es kiegyezéskor a Solti felső járásban ismét főszolgabíró lett.653 1872-ben megválasztották a Keceli kerület képviselőjének, de ezt a mandátumát is letette, miután Pest vármegye alispánja lett 1878-ban. Képviselősége idején, 1873—874-ben országgyűlési karcolatokat írt.654 Alispáni tisztséget haláláig betöltötte. Az uralkodó 1884-ben a vaskoro- na-rend harmadosztályú keresztjével tüntette ki. Alispánsága legelején Földváry Mihály egy fegyelmi ügybe keveredett.655 Szende Béla honvédelmi miniszter 1878. augusztus 21-én kelt rendelete szerint az alispánnak szeptember 1 -je és 3-a között a megye déli részeiből 500 kétlovas előfogatot kellett kiállítania és Diakóvárra indítania, azért, hogy a Boszniában lévő hadosztályok számára élelmiszert szállítsanak. Az alispán, az augusztus 27-én ülésező közgyűlés elé szerette volna terjeszteni az ügyet. A miniszter válaszul fegyelmi vizsgálatot rendelt el ellene a késlekedés miatt.656 A fegyelmi választmány 1878. szeptember 29-én tárgyalta az ügyet és dorgálásban részesítették Földváryt,657 aki fellebbezett a döntés ellen. A fellebbezésben kemény ítéletet mondott a közigazgatási bizottság fegyelmi választmányáról is. A megye közönsége egyértelműen az alispán mellé állt; a közgyűlés nyomatékosan kijelentette, hogy helyesli az eljárását, az alispán elleni retorziókat pedig törvényellenesnek minősítették. A belügyminiszter azonban jóváhagyta a fegyelmi választmány határozatát, mivel megállapítása szerint az alispán a törvényben megszabott kötelességét sértette meg, és ezért büntetendő.658 1893 nyarán a fővárossal egyetértésben ő szorgalmazta az egyre zsúfoltabban járó ló-vonatok gőzerejűvé alakítását, ami elől a BKVT elzárkózott, mivel korábban már végzett ilyen kísérleteket, sikertelenül.659 Szívén viselte felekezete, az evangélikus egyház ügyeit, többek között felügyelője volt a Pest megyei esperességnek is. Világi elnöke volt továbbá az Egyetemes Bányaintézeti Gyámintézetnek.660 Földváry Mihály 1895. január 17-én, Budapesten halt meg. Beniczky Lajos 1845. október 23-án született Lázi községben. Középiskoláit Budapesten Gönczy Pál tanintézetében és a Református Gimnáziumban végezte kitűnő eredménnyel, jogi végzettségeit pedig a Budapesti Egyetemen szerzett. A Kalocsai Törvényszéknél tiszteletbeli aljegyzőként kezdte közéleti pályafutását 1869 és 1871 között. Közjegyzőjelőliként dolgozott Cegléden 1875 és 1877 között. 1877. december 3-án Pest megye harmadik aljegyzőjévé választották. Két évvel később már második aljegyzővé lépett elő. Szapáry István főispán 1884-ben tiszteletbeli főjegyzőnek nevezte ki, 1895. április 9-től pedig alispán volt.661 Ezt a tisztséget 1906. március 7-ig töltötte be.662 208
