Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
III. Pest megye hivatali (1009-2016) - III.2. Főispán (1655-1949)
Mai szemmel talán furcsa lehet, de csak vitás esetben bocsátották szavazásra a kérdéseket, ha a tárgyalás során nem alakult ki véleménykülönbség a résztvevők között, akkor az elnök kimondta a határozatot. A résztvevők általában nyűt voksolással döntöttek a kérdésekről a fegyelmi ügyek kivételével.20 A közgyűlés az 1919. évi kommünig e rendszerben látta el feladatait. A tanácsköztársaság idején a megyei tanácsoknak legalább havonta egy alkalommal, de a megyei direktóriuma javaslata alapján akár gyakrabban is üléseznie kellett.21 A tanács végrehajtó szerve, az imént már említett direktórium elsősorban az alárendelt járások és községek tevékenységét ellenőrizte a Belügyi Nép biztosság utasításainak megfelelően.22 A direktórium tevékenységi köre emellett a központi apparátus felügyeletére terjedt ki.23 A konszolidáció során az élet visszatért az 1919 előtti kerékvágásba, és a dualizmus alatti jogszabályokat alkalmazták továbbra is 1929-ig. Az 1929. évi XXX. te. átalakította a törvényhatósági bizottság összetételét, és ismét meghonosította a kisgyűlést.24 A közgyűlés hatáskörében maradt a rendeletalkotás, a területi közigazgatási viszonyok rendezése, a költségvetés elfogadása, a felfüggesztett tisztviselők helyettesítése, a vagyon feletti gazdálkodás, valamint a megye területén működő önkormányzatok törvényességi felügyelete.25 A kisgyűlés első fokú határozatot hozott a fentebb fel nem sorolt ügyekben, illetve átvette a törvényhatósági bizottság fellebbezések elbírálására irányuló jogkörét.26 A közgyűlés a megváltozott környezet hatására új szabályrendeletet alkotott 1929. október 8-án. A közgyűlés évente négy alkalommal tanácskozott (február, május, szeptember és november hónapok második keddjén). A statútum előírásai egyébként az 1899. évi szabályokat foglalták ismét írásba. A kisgyűlés minden hónap első keddjén tanácskozott, amelynek során a közgyűlési szabályokat követték.27 A közgyűlési tanácskozások számát évi háromra csökkentették 1931-ben (január, május és szeptember hónapokra), de 1938-ban visszatértek a négy ülésszakhoz.28 Az ülésezés rendjén ezt követően a második világháború végéig érdemben már nem változtattak. A tárgyra vonatkozó 1945. évi szabályrendelet mindeddig nem került elő. A Wesselényi család címere III. 2. Főispán (1655-1949) Közismert tény, hogy az államalapításkor Szent István ispánokat rendelt a megyék élére, de az általa életre hívott ispánságok tekintélyes hányada rövid idő elteltével megszűnt. Az újjászervezett megyék a 13. századtól működnek jogfolytonosan máig. Elükön többnyire ispánok (comes), majd későbbi elnevezéssel főispánok (supremus comes) álltak. Pest megye esetében egy rendkívül sajátos helyzettel találkozunk, a megye éléről folyamatosan hiányzott a vezető tisztviselő, az ispán. A közigazgatásban azonban ez mégsem okozott fennakadást, mivel az 1219/20 után kinevezett alnádorok végezték a megyésispáni feladatokat, valószínűleg az 1230-as évektől. Az oklevelek tanúsága szérint a nádor helyettese eleinte rendszeresen Pesten, majd 1272-től Budán tartotta székhelyét. A hivatalt Károly Róbert reformjai után az 1330-as évektől már nem töltötték be.29 86
