Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)

II. Pest megye feladat- és hatásköre - II.6. Egyéb feladatok

Az árvaszékek 1877 és 1923 között testületi szervként hoztak döntéseket, 1923-tól azonban az előadók egyszemélyi felelősséget viseltek az általuk hozott határozatokért.206 Az intézmény a dualizmus kezdetén kialakított formák között végezte feladatait apróbb módosításokkal egészen a tanácsrendszer létrejöttéig. A tanácsrendszer a szociális ellátás intézményeit többször újraszervezte, amely hol az egészségügyi, hol az oktatási osztály feladatkörébe tartozott.207

Távirat államsegély ügyében a megyébe%

I. világháború idejéből

II. 6. b. Egészségügyi feladatok

A 20. századig az átlagos embert fenyegető legnagyobb veszélyek között a járványokat tarthatjuk számon. Ezért természetes, hogy valamilyen módon az emberek védekezni próbáltak ellenük. Az egyéni, helyi védelmi intézkedéseket Nyugat-Európában már a késő-középkortól, Magyarországon a török kiűzése utáni időktől hatóságok irányították.

Az egészségvédelem eleinte kimerült a járványos területről érkezők szűrésében és az elhullott állatok elföldelésében. Pfefferschoven budai várparancsnok legalábbis ezt várta Pest megye közgyűlésétől 1711 őszén.208

Az utolsó magyarországi pestisjárvány alatt Pest megye sokszor maga biztosította a fertőzött településre küldött orvosok fizetését, sőt az általuk felhasznált gyógyszerek árát is.209

A közgyűlés a járványt követő évtizedekben kialakította az állandó egészségügyi személyzetet. A nemesi vármegye 1765-ben egy orvost, két sebészt és két bábát alkalmazott, akik a szegényeket térítésmentesen gyógyították.210

A tisztiorvosok száma 1770-re már kettőre emelkedett. Egyikük, Vezza Gábor 1786-tól az ország első vezető tiszti főorvosa lett. Mária Terézia 1770. évi egészségügyi alaprendeletének bevezetése során ő készítette a legmagasabb színvonalú beszámolót a megtett intézkedésekről.211 Vezza egyértelmű74