Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
II. Pest megye feladat- és hatásköre - II.6. Egyéb feladatok
Vezpa Gábor képmása Л védőoltások beadásához is használt ún. PravazJecskendő vé tette a Helytartótanácsnak küldött jelentésében, hogy a rendeletben foglaltaknak megfelelően a megyében senki sem folytathat bábái hivatást, amíg a megyei orvos előtt hivatalos vizsgát nem tett. A gyermekek elcserélését is szigorú büntetéssel próbálták meg kivédeni, sőt az újszülöttet nem is volt szabad elvinni a gyermekágyas háztól.212 Vezza a sebészek esetében a bábákhoz hasonlóan gondoskodott a rendelet szövegének szószerinti továbbadásáról.213 A rendelet előírta, hogy a megyék őrködjenek az előírások betartása felett.214 A szabályszegő egészségügyi dolgozókat először szóbeli, majd pénzbeli végül elbocsátás általi figyelmeztetésben kellett részesíteni. Orvosoknak a hatóságokat értesíteni kellett arról, ha közigazgatási intézkedést igénylő esetekkel találkoztak.215 A megye megtiltotta a patikusoknak, hogy, ha orvos is él egy településen, akkor ne adjanak ki gyógyszert saját döntésük alapján. Elrendelte ugyanakkor, hogy a gyakran használt gyógyszerekből készleteket tartsanak műhelyükben, és a romlott orvosságokat dobják ki.216 II. József uralkodásának kezdetére a megyei alkalmazásban álló egészség- ügyi dolgozók létszáma tovább gyarapodott. Ekkor a két orvos mellett már öt felcser és négy bába fáradozott a lakosok gyógyításán. Igaz a kalapos király a sebészek és orvosok számát is eggyel csökkentette 1786-ra.217 A megyei orvosok feladatát már 1786-ban pontosan körülírták, eszerint időről időre be kellett utazniuk a megyéjüket, hogy egyrészt a betegeket személyesen is megvizsgálják, járványokat szűrjék, másrészt, hogy a járási seborvosok munkáját ellenőrizzék.218 Később még ehhez számították a megyei rabok egészségügyi felügyeletét is.219 A kirurgusok feladatát 1799-ben szabályozta királyi rendelet. A lakosságot gyógyítaniuk kellett, és a járványokról jelentést tenniük.220 Az orvosok a kor viszonyaihoz képest figyelték tudományterületük legújabb eredményeit, Pest megye már 1795-ben bevezette a himlő elleni kötelező védőoltást.221 A rendi korszakban a Helytartótanács 1826-ban szabályozta részleteiben a megyei tisztiorvosok feladatait.222 A megyékben már állandó egészségügyi bizottságok felügyelték a népegészségügyi munkát.223 A szabadságharcot követően a bábák, orvosok, seborvosok, csendbiztosok és hajdúk kinevezésére a megyefőnöknek kellett javaslatot tenni.224 Jelentési kötelezettségük is feléjük irányult. 75
