Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
II. Pest megye feladat- és hatásköre - II.6. Egyéb feladatok
A szemközti oldalon: A% 1905/6. évi nemzeti ellenállás tisztviselőinek emléktáblája a pesti megyeházán II. 6. Egyéb feladatok II. 6. a. Szociális feladatok A bajba jutott emberek sorsa iránti figyelem a hódoltság korszakától a nemesi közgyűlés napirendjén szerepelt. Ennek első jeleit a török fogságba esett személyek kiváltására szánt segélypénzek jelentették.193 Az árvák ellátása eleinte csak a nemesek gyermekeit érintette. Werbőczy István hármas könyve is említést tesz gondozásukról. Az országgyűléseken több törvényt is alkottak a kérdés rendezése érdekében.194 A megyék hatásköre eleinte csak azokra az esetekre terjedt ki, amikor a nemesi ifjaknak sem törvényes, sem végrendeleti gyámja nem volt, és a király, illetve a nevében eljáró helytartó vagy nádor a megyét bízta meg a gondnok kirendelésével.195 A gyámok leltározási kötelezettségét az 1715-ben megkezdett reformok során rendelték el, amit a szolgabíró, vagy az alispán készített el. A vagyonról három évenként kellett számot adni. A törvények végrehajtása azonban ebben az időben esedeges volt, ezért a gyámoltak gyakran súlyos anyagi veszteségeket szenvedtek el.196 Az árvák javainak és nevelésének felügyeletet a megyék és végső soron a Helytartótanács ellenőrizte.197 Már a 18. század közepéről is van adatunk a felügyelet gyakorlására. A rendszeres gyámügyi munkát a 19. század elejétől a közgyűlés egy kirendelt szakbizottsága felügyelte, amelynek iratai 1803-tól maradtak fenn. A testület többnyire a másodalispán elnöklete alatt folytatta tanácskozásait, köz- vedenül felügyelt a nemesi árvák gondozására és fellebbviteli fóruma volt a többi (városi) árvahivatal részére. A számos törvény és intézkedés dacára az árvákról történő gondoskodást a kortársak hiányosnak tartották. Többek között ezért volt szükség arra, hogy Nyáry Pál igen részletes hivatali utasítást tegyen közzé a bizottság részére.198 Az 1848. évi áprilisi törvények a megyék kötelességévé tették az összes árva gondozásának felügyeletét, és a feladat precíz végrehajtása érdekében a kormány egyetértésével létszámbővítést engedélyeztek.199 A szabadságharc leverése után e feladatkör a császári és királyi járásbíróság (1854-től szolgabírói hivatalok) illetékességébe került.200 A megyék árvaügyi felügyeleti jogát az országgyűlés 1868-ban állította helyre.201 A törvényhatóságok működésének rendezése során a megyék hatáskörébe utalták a gyámok nevelésének és a vagyonokról való számadások felügyeletét. A jogszabály erre egy speciális szervet, az árvaszéket jelölte ki.202 A feladat nagyságát érzékelteti, hogy a törvényhatóság árvabizottmánya 1869-ben, tehát a nagy dualizmuskori jogszabályok megalkotása előtt több, mint 33 000 árváról gondoskodott a megye területén. Számuk 1872-ben meghaladta a 26 000-t, 1875-ben pedig a 30 000-t.203 Az országgyűlés 1877-ben alkotta meg a gyámügyi kódexet, amely részletezte az árvaszékek feladatait.204 A hivatalok ügyrendjét a Belügyminisztérium 1877 novemberében adta ki, s elrendelte, hogy a megyék saját szabályrendeletet alkossanak az előírások betartásáról. Pest megye statútumát 1879-ben fogadta el.205
