Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
II. Pest megye feladat- és hatásköre - II.4. A tisztviselők megválasztásának joga
Választásifénykép 1919-ből A választási részvétel rendkívül eltérő arányokat mutatott, az összlakosság 3 és 47%-a között ingadozott. A megye északi felében és Pest környékén a szavazók száma megközelítette a jogosultak felét.136 A járási tanácsok választották a megyei tanácsot, az pedig a végrehajtó-bizottságát, a direktóriumot április 26-án.137 A tanácsrendszer bukása után az 1913-ban megválasztott testületek vették vissza a közigazgatás irányítását országszerte. A törvényhatósági bizottságok megújítására egészen 1929-ig kellett várni. Az új szabályokat az ez évben elfogadott XXX. te. tartalmazta. A törvény egyrészt leszállította a bizottmányi tagok létszámát, másrészt módosította összetételüket. A választható és virilista személyek arányát 40-40%-ra csökkentette, a fennmaradó egy ötödöt a szakszerűség érdekében hivatalhoz kötött személyek töltötték be (államigazgatási hivatalok vezetői, megyei vitézi szék kapitánya, megyei számvevőség főnöke, ügyvédi, mérnöki és iparkamarák megyei vezetői stb.). A virilisták közveden részvételét eltörölték, a legtöbb adót fizető polgárok maguk közül választották meg képviselőiket.138 Képviselői csoport Létszám Választott 180 Virilisták által választott 180 Szakszerűség 90 Örökös tagok 22 Hivatali állásuknál fogva tagok 52 Összesen 524 Pest megyei közgyűlés összetétele 1929-től A közgyűlés létszáma a korábbi 600-ról 524-re csökkent. A törvényben rögzített 2/5-2/5-1/5 szabályt egyébként az örökös és hivatali állásnál fogva tagsággal rendelkezők valamelyest módosították. Az érdekképviseleti tagok között 15 egyházi, 64 kamarai és 11 törvény által meghatározott hivatalnokot találunk. 60
