Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)

II. Pest megye feladat- és hatásköre - II.4. A tisztviselők megválasztásának joga

A Pest megyei közgyűlés szakmai-érdekképviseleti tagjai 1929-ben

Szakmai képviselők

Létszám

Római katolikus egyház

10

Református egyház

3

Evangélikus egyház

1

Izraelita felekezet

1

Ügyvédi Kamara

3

Mérnöki Kamara

3

Közjegyzői Kamara

1

Orvosszövetség fiókjai

3

Kereskedelmi és Iparkamara

12

Mezőgazdasági Bizottság

30

Vitézek

2

Országos Társadalombiztosító

6

Vármegyei jegyzői testület

4

Törvény által meghatározott tisztviselők

11

Összesen

90

A választási rendszer azonban jelentős lépést tett a demokratizálódás irányába, mivel bevezették a törvényhatósági képviselők választása esetében a titkos szavazást, ami jelentős eltérést jelentett az országgyűlési választásokhoz képest. A virilista tagok öt éves, a többiek tíz éves mandátummal rendelkeztek. A választott képviselők felét azonban öt év elteltével kisorsolták, és kerületükben választást rendeztek. Az új szisztéma szerinti választásokat 1929 őszén tartották meg.139

Az operatív feladatok ellátása érdekében az 1929. évi XXX. törvény alapján létre kellett hozni a kisgyűlést, amely 24 tagból állt, amelyből legalább 5 fő választott képviselő, 5 fő virilista és három érdekképviseleti tagnak kellett lennie.140

A közgyűlés ebben az időszakban is maga választotta meg tisztviselőit. Az esetek jelentős hányadában országszerte kormánypárti tisztviselők szerezték meg a fontosabb vezető posztokat. A szélsőjobboldali Endre László alispánná választása 1938 januárjában ezért komoly politikai üzenetet küldött a kormánynak.141 Az 1929. évi törvénnyel kialakított szerkezet a II. világháború végéig, a szovjetek megérkezéséig maradt érvényben.

A front elvonulása után mindenütt új közigazgatási testületek alakultak az ún. nemzeti bizottságok, amelyeket nem választottak, hanem a demokratikusnak tartott pártok képviselői alkották őket mind települési, mind megyei szinten.142 E testületek feleltek a törvényhatósági bizottságok újjáalakításáért. A rendezést a 14/1945. és a 1030/1945. M.E. sz. rendeletek szabályozták.143 A pártok törvényhatósági bizottságon belüli arányát a helyi nemzeti bizottságok állapították meg, de képviselőket a pártok delegálták.144 Ennek eredményeként országszerte tárgyalások után osztották el a bizottsági helyeket egymás

61