Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.6. Alispán (1717-)
Laczkovich György (1798-1810) Szentkirályi László, É RSZENTKIRÁLYI ÉS BUGACI (1810-1820) 1784-ben Pest megye első alispánjává választották. A Helytartótanács és a Magyar Kamara közös bizottságát vezette még ebben az esztendőben, amely azt vizsgálta, hogy az óbudai Trinitárius kolostor mekkora mennyiségű gabona tárolására alkalmas.577 Alispánságának idején, 1791. január 1-től tért át Pest vármegye közgyűlése a magyar nyelvű ügyvitelre. Szily József alispán mint Pest megye országgyűlési követe a magyar nyelv és nemzeti viselet tábora oszlopos tagjának számított. Franz Gotthardi, a volt pesti rendőrfőnök egyenesen „finom és titkos lá- fitónak” nevezte. Lipót mind Szilyt, mind Laczkovich György másodalispánt — a másik követet— az „elsőrendű veszélyes személyek ” névsorába írta a fia, Sándor Lipót nádor számára készített francia nyelvű bizalmas feljegyzésébe.578 Az 1790/91. és az 1792. évi országgyűléseken is Pest megye követe volt. Előbbi diétán az úrbéri bizottság tagjává is megválasztotta.579 1798-tól alnádor, Torna vármegye főispánja és a Hétszemélyes Tábla bírája lett. Szily József 1827-ben hunyt el.580 Laczkovich György 1750. április 27-én született Tápiószecsőn, Laczkovich Imre és Nagy Erzsébet gyermekeként. Pest megyében 1785-ben szolgabírói tisztséget viselt, 1787-ben másod-, 1798—1810-ig első alispánja volt megyéjének. Utóbb udvari tanácsosi kinevezést kapott. A közgyűlés 1802-ben országgyűlési követté választotta. Felesége gr. Buttler Francziska volt, gyermekei közül József a nádor huszárkapitánya, Miklós nádori hivataltiszt. Laczkovich György 1826. június 13-én halt meg Szentlőrinckátán. Szentkirályi László Kecskeméten született 1764. július 25-én. Családja 1582- ben kapott címeres levelét. I. Ferenc 1815. augusztus 4-én engedélyezte a bugaczi előnév viselését és Bugacon birtokot adott számára.581 További birtokaik Tápiószentmártonban feküdtek. Felesége szudi Sembery Julianna volt, akitől három gyermeke született. 1779-től a Pesti Királyi Egyetemen Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt. 1781 és 1783 között az Egri Líceum joghallgatója volt. 1793. szeptember 26-án Pest megye első aljegyzője lett, másnap letette hivatali esküjét.582 1798. május 15-én megye főjegyzői,583 majd 1798. december 18-án a másodalispá- ni kinevezést kapott.584 1810. szeptember 13-án alispánná választották.585 Az 1811/12. évi országgyűlésen Pest megye követe volt, ahol bekapcsolódott a tisztújításokon eluralkodott zavargások okainak vitájába.586 1 8 1 3-ban Tápiószentmártonban kúriát építtetett.587 1817. november 11-én, Ottlik Dániel másodalispán lemondása után 1818. március 31-éig egyedül vitte a két alispáni hivatal ügyeit.588 Ekkor a tisztújítószéken Szentkirályi Lászlót „közmegegyezéssel ’s egész buzgósággal megerősítették ” tisztségében, s Bárczai Pál személyében választottak mellé másodalispánt.589 1820 januárjában búcsút vett a megyétől, mivel nádori ítélőmesterré nevezték ki.590 Korabeli jellemrajzában591 tévesen katolikusnak írták, pedig református volt. Ultrakonzervatív, udvarhű politikusként jellemezték.592 Szentkirályi László Pesten halt meg 1833. december 17-én. 200
