Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.6. Alispán (1717-)
Bárczay Pál 1774 körül született.593 Közigazgatási pályafutását tiszteletbeli jegyzőként kezdte.594 A közgyűlés a Váci járás főszolgabírájává választotta 1810-ben. Felettese nem sokat törődött hivatali feladataival. Bárczay két év múlva átkerült a Pesti járásába.595 Pest megye másodalispáni tisztségét viselte 1818 és 1820 között, majd ekkor első alispánná választották. 1825-től Békés megye táblabírójává nevezték ki.596 Bárczay Pál 1829. július 21-én Gombán hunyt el érszakadás (talán agyvérzés) következtében, két nappal később helyezték örök nyugalomra.597 1790-ben esküdt.598 1793. szeptember 26-tól a Solti járás alszolgabírája.599 1804 és 1820 között a Solti járás főszolgabírója.600 1820. július 1-től Pest megye másodalispánja.601 1829 és 1832 között pedig a megye első alispánja.602 Negyven évnyi megyei szolgálat után önként távozott hivatalából.603 Tagja volt a színház ügyében 1828-ban kinevezett megyei küldöttségnek, 1830-tól részt vett a Marczibányi-alapítvány munkájában.604 Miután az aüspáni hivatalból távozott, továbbra is kivette részét a megyei közügyekből, többek között tagja volt a levéltár működési szabályzatát kidolgozó bizottságnak is.605 V. Ferdinánd 1842-ben királyi tanácsossá nevezte ki.606 Dubraviczky Simon horvát eredetű Zólyom megyei családból származott. Dubraviczky György és Schindler Anna fiaként 1791-ben született Dubra- vicán. 1806-tól a Debreceni Református Kollégium diákja volt.607 1809-től Bereg vármegye alispánja mellet joggyakornoki munkát végzett. 1810. február 7-én jurátus lett a Pesti ítélőtáblán Szilassy József oldalán.608 1 8 1 2-ben a pozsonyi országgyűlésen báró id. Radvánszky Antal zólyomi követ mellett volt írnok. Még ebben az évben ügyvédi vizsgát tett. 1813-ban megnősült és az édesanyja által nagybátyjának elzálogosított tápiószelei birtokrészt kiváltotta, ahol gazdálkodni kezdett. Ebben az évben Pest megye tiszteletbeli ügyésze lett. 1816. augusztus 14-én második alügyész.609 A Kecskeméti járás alszolgabírájává nevezték ki 1818. március 31-én.610 ZUnszky Antal lemondása után 1825-ben a járás főszolgabírójává választották.611 1829. szeptember 30-tól a megye másodalispánja lett.612 1832. október 23-tól a megye első alispánja volt.613 Hivatali feladatai miatt 1830-ban Pestre költözött, rendszeresen érintkezett József főherceggel. A nádor szívesen hívatta magához a budavári palotába, vagy alcsúti birtokára a megyei ügyek megbeszélése miatt. A rossz nyelvek szerint első aüspáni kinevezését József nádor és az udvar iránti hűségének köszönhette. Országy- gyűlési követi megbízása idején a nádor-főispán vármegyéjének követeként kényes helyzetben volt. A legkisebb ügyben sem habozott kifejteni szabadelvű meggyőződését, de tapintatosságával elérte, hogy szilárd ellenzékiként sem vonta magára soha a nádor haragját, sőt bizalmába fogadta. A szakirodalomban gyakran olvasható, hogy 1832-ben Ferenc császár negyvenedik évi uralkodási jubileumának megünneplésére a császárvárosba utazó küldöttség tagja volt. Az 1832/1836. évi országgyűlés berekesztése után visszatért Pestre. Pest megye országgyűlési követe volt az 1830., 1832/36., és 1839/40. évi országgyűléseken.614 A kerületi üléseken a több hónapos' úrbéri vita során alapos jogi felkészültségre épülő véleményét követtársai majd minden alaklommal elfogadták.615 Bárczay Pál (1820-1829) Kovách György (1829-1832) Dubraviczky Simon (1832-1845) 201
