Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.4. Alispán
Petrovay László, dolhai ÉS PETROVAI (1702-1707) Huszár János (1707) Az alispán a nádor Buda környéki familiárisaként tevékenykedett, mivel segítette Esterházy Pált esztergomi ház- és telekügyeinek rendezésében, továbbá szökött jobbágyainak visszaszerzésében.459 Mindeközben felügyelte a nádor budai házának építkezését is.460 Az alispán a Német Lovagrend, mint a Jászság földesurának birtokba iktatásán a nádor képviseletében vett részt. Sőtér Ferenc 1702. május 27-én kérte felmentését az aüspáni feladatok alól, mivel azokat „gyűlőséges nyughatatlan nagy igának ” nevezte.461 Lemondása után egy időre visszavonult a közélettől, de a Rákóczi-sza- badságharc éveiben ismét szerepet vállalt. Rabutin császári tábornok csapatai kísérte 1707 nyarán Erdély irányába.462 A megyei közgyűlés 1712 áprilisában 300 Ft-ot utalt ki özvegyének.463 Anjou-kori, Máramaros és Bereg megyei nemesi család leszármazottja Petrovay László,464 aki 1672. szeptember 8-án született. Tanulmányait Kassán, a jezsuitáknál fejezte be 1693-ban. Ezt követően Esterházy Pál nádor maga mellé vette, és 1700-ban elküldte Máramaros megye összeírására. Heves megye megbízásából a törvényhatóság ügyeit intézte Bécsben a Neoaquistica Commissio (Ujszerzeményi Bizottság) előtt. 1701. június 6-án feleségül vette Wat- tay János 16 esztendős lányát, aki egy évvel később elhunyt. 1703-ban ismét házasságot kötött, ezúttal Daróczy Klárával, akitől négy gyermeke született. 1704-ben született Pál fiának Sőtér Ferenc, az 1706-ban született Istvánnak gróf Koháry István, az 1707 szeptemberében posztumusz (apja halála után) született Lászlónak a budai várparancsnok, Ferdinand Pfefferschoven lett a keresztapja.465 A Pest megyei közgyűlés 1702. július 10-én választotta Sőtér Tamás helyére alispánná,466 s egy évvel később, 1703. augusztus 22-én megerősítették tisztségében.467 Petrovay Lászlónak meg kellett egyeznie Nógrád megye képviselőivel a két törvényhatóság portaszámáról. A megállapodás értelmében Pest megye 9,5 portát átvállalt Nógrádtól.468 A megemelkedett portaszám azonban a Rákóczi-szabadságharc kitörése miatt nem hozott adóemelést Pest megye lakosai részére. Esterházy Pál 1705. július 22-én kelt levelében a tisztújítás mellőzésével megerősítette Petrovay Lászlót hivatalában.469 Petrovay László 1707 májusában halt meg, a Mátyás templomban Szent István oltára alatt helyezték örök nyugalomra május 17-én.47(1 Huszár Jánost 1698. február 17-én és 1698. június 10-én a Pilisi járás, 1700- ban a Solti, majd 1702. július 10-én a Kecskeméti járás szolgabírájává választották meg.471 A megye területi tisztviselőjeként kellett részt vennie a törvényhatóság déli határainak véglegesítésén dolgozó bizottság munkájában.472 Petrovay Lászlót segítette a Nógrád megyével folytatott, a portaszám véglegesítését eredményező tárgyalásokon.473 Esterházy Pál nádor Petrovay László halálát követően a következő tisztújításig megbízta az aüspáni feladatok ellátásával,474 ami ellen Imre János máso- daüspán szót emelt. A közgyűlés javasolta a nádornak, hogy belátása szerint javasoljon új jelölteket a másodaüspáni és aüspáni tisztségekre.475 Huszár János legkésőbb 1708 februárjától már nem aüspánja a megyének.476 1709-ben adószedőként szolgálta a közgyűlést. A katonaság pénzügyi igényeinek kielégítéséhez Buda városától keüett 1000 Ft kölcsönt felvennie.477 Úgy tűnik, hogy Huszár János még 1710-ben is viselte az adószedői tisztséget, mivel ekkor megkezdte az ismét királyi fennhatóság alá került területek adóztatását.478 Huszár Jánost 1716-ban már néhaiként emütik.479 194
