Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.4. Alispán
Imre János a felsőőri Imre családból származott, amely 1582-ben Rudolf királytól nyerte nemességét.480 1696. február 20-án került Pest megye esküdt ülnökeinek sorába,481 s még ugyanezen év májusában helyettes jegyzővé választották.482 Ezt követően 1697. december 2-án alpénztárnokként szolgált Fittos Ferenc mellett.483 A megye nevében elszámolt az 1696 és 1698. közötü évek adófizetéséről Bécsben,484 ami azt jelzi, hogy a megyei pénzügyek felügyelete átkerült a kezébe, vagyis megyei pénztárnokká lépett elő. A közgyűlés 1699. szeptemberében Imre Jánost megerősítette hivatalaiban.485 Az 1696 óta viselt helyettes jegyzői tisztségről 1700. október 19-én lemondott, utódja Laczkovich László lett, de pénztárnoki állását megtartotta.486 A helyettes jegyzői hivatalt 1702-ben kapta vissza.487 Imre Jánost Zoldán László lemondását követően, 1703. augusztus 21-én választották másodalispánná.488 A megyei pénztárnoki feladatokat is ellátta mindemellett.489 Petrovay László halálát követően Esterházy Pál úgy rendelkezett, hogy Imre János a másodalispáni és az adószedői hivatalt viselje tovább a következő tisztújításig.490 Az új vezetők megválasztásának időpontjára vonatkozóan nem állnak rendelkezésünkre megbízható adatok. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy 1708-ben már a megye első embereként szerepel a forrásokban a neve 491 Imre János 1717. május 4-ig maradt a törvényhatóság első tisztviselője. Az országgyűlések közül csak az 1714/15. évi ülésszakon képviselte Pest megyét. Az alispáni székbe Szeleczky Mártont választották helyére. Imre János 1717 és 1719 között másodalispánként működött Pest megyében, de 1718- ban megválasztották Bács megye alispánjává is.492 A pesti másodalispáni és a bácsi alispáni tisztség összeférhetedenségét már 1718/9 fordulóján megállapították. Pálffy Miklós nádor már ekkor szorgalmazta Imre János lemondását, majd fél év elteltével azt még egyszer siettetnie kellett.493 Imre János Bács megyei tisztségét haláláig viselte.494 Imre János Rákóczi-szabadságharc alatti adószedői tevékenységével nem tudott elszámolni. Ezért özvegyétől 1727- ben mintegy 20 000 Ft-ot követelt a közgyűlés, amelyet a tápióbicskei birtokain kellett behajtani.495 Vataky Gáspárt 1700. január 4-én választották Vest megye esküdtjévé.496 Ugyanezen év októberében már szolgabírónak jelölték a Solti járásban, de nem választották megj97 Két évvel később azonban a Váci járás szolgabírói hivatalába léphetett:498 A közgyűlés 1703- ban megerősítette beosztásában.499 Valószínűleg 1704júniusában még a király hűségén volt, majd szeptember előtt átállt Rákóczi oldalára. 1705 májusában másodalispánná választották,500 sőt Pálfi Mihály alispán halála után a megye első tisztviselőjének számított, mivel alispánt nem választottak. Л másodalispáni tisztséget valószínűleg 1707. november 23-ig viselte. A kassai országos gyűlésen Darvas János mellett Vest megye egyik követeként vett részt.50’ 1710 áprilisában még a kuruc megye esküdje volt.502 Vataky Gáspár csak egyszer szerepel alispánként a forrásokban, megválasztásával kapcsolatban sem közgyűlési, sem nádori kinevezéssel kapcsolatos dokumentum nem áll rendelkezésünkre. Továbbá ismereteink szerint Imre János volt a törvényhatóság első embere. A királyi megye alispánjaként 1710. október 14-én felszólította Kecskemét városát a kurucok javainak elkobozására.505 Válffjy János tábornok kérését közvetítette 1710. november 20-án Károlyi Sándorhoz küldött levelében, amelyben felkínálta az átállást a császár hűségére és cserébe javainak zavartalan birtoklását.504 1716-ban még rész} vett Vest megye nemesi közgyűlésén.505 Imre János, felsőőri (1708-1717) Pataky Gáspár (1710) 195
