Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.4. Alispán
1686. november 5-én állították ki. Ennek szellemében azonnal megkezdte az ország középső területén a gazdasági erőforrások felmérését.437 Werlein János megpróbálta korlátok közé szorítani a katonaság túlkapásait, mivel a megyei közigazgatás erre képtelennek mutatkozott. Rensing budai hadbiztos még a töröknél is kegyetlenebb módon sanyargatta a Pest megyei lakosokat.438 Werlein János komoly szolgálatot tett Esterházy Pálnak, mivel gondját viselte a nádor Budán épülő házának az 1688 körüli években.439 A Pest megyei, Budára átköltözött közgyűlés Werlein János Istvánt 1689. május 18-án választotta meg alispánná. E hivatalának kezdete tehát egybe esett a vármegye menekült korszakának lezárulásával. A megye visszaköltöz- tetése során a levéltárat is Budára hozatta.440 1. Lipót is elégedett volt Werlein kamarai működésével, ugyanis az alispánt honosította, azaz magyar nemessé tette, majd bárói méltóságra emelte 1690. január 2-án,441 amelyet a közgyűlés rövid időn belül kihirdetett.442 Alispáni működésének éveire esett, hogy a Pécsi körzetet adóigazgatási szempontból leválasztották Pest megyéről, ezért ennek határainak kijelölésében is részt vett.443 Werlein János István 1691-ben hunyt el, utoljára január 11-én említik a források alispánként. Utódját, Sőtér Ferencet 1691. március 13-án választották meg.444 A közgyűlés talán elmaradt fizetését, 150 Ft-ot utalt ki 1692-ben fiának, Jánosnak.445 A Sőtér család 1659-ben kapott nemesi oklevelet I. Lipót királytól, amelyben már megemlítik Sőtér Mihály gyermekeként Ferencet is.446 Sőtér Ferenc igen nehéz időszakban kezdte meg közigazgatási karrierjét, ugyanis 1683/84 telén a kiemelkedően magas adóteher beszedésére kapott megbízást.447 Ezt követően 1686. június 20-án szolgabíróvá választották.448 E beosztásban tárgyalásokat kellett folytatnia a budai hadbiztossal a törvényhatóság falvainak téli adóterhéről, mivel 1686/87 telén ő volt az egyik Pesten tevékenykedő szolgabíró.449 Darvas János másodalispán 1687 decemberében a szolgabírói tevékenységével kapcsolatban a bűnözőkkel szembeni öntörvényű fellépése és önkényes adóztatási gyakorlata miatt panaszt emelt ellene.450 A vizsgálat eredménye számunkra ismeretlen. Sőtér Ferenc 1689. január 22-én lemondott hivataláról.451 Karrierje mégsem tört meg; Esterházy Pál őt értesítette arról, hogy 1689 májusában Budán lesz, ahol szeretné a tisztújítást lebonyolítani.452 A megye területére visszaköltöző közgyűlés 1689. május 18-án Sőtér Ferencet másodalispánná választotta.453 Werlein János alispán alig két évvel később elhunyt, így Sőtér 1691 márciusában a megyei igazgatás élére került.454 Alispánságának idejére esett a Kiskunság kiváltságos terület önkormányzatiságának helyreállítása, amely ellen finoman ő is szót emelt, mivel ismeretei szerint több ottani mezőváros földesúri joghatóság alá került.455 Az alispán sem tudta természetesen meggátolni a terület különválasztását, mivel a nádor a jászok és a kunok főbírájaként nem engedte hatáskörének szűkítését. Sőtér Ferenc hivatali éveiben a megye hiába küzdött, és kérte az adóterhek könnyítését.456 Az alispán 1693-ban súlyos összeütközésbe került gróf Zichy Istvánnal, mivel a megye megpróbálta adófizetésre kötelezni a zsámbéki lakosokat, akiket a gróf végvári katonáknak nevezett, és mint ilyeneket adómentesnek minősített.457 Sőtér Ferenc 1698-ban részt vett a bécsi concursuson, amely Magyarország adóterheinek felosztásáról döntött.458 Sőtér Ferenc, tápiósápi (1692-1702) 193
